Formagyakorlat szab�lyrendszer A formagyakorlat egy k�pzeletbeli, egy vagy t�bb ellenf�l elleni harc mozg�selemeinek egy�ttes�t jelenti, amelyben a versenyzõk valamely harcmûv�szet technik�it mutatj�k be, az �ltaluk v�lasztott zen�re. 1.�. A formagyakorlat versenyek versenysz�mai. 1. Formagyakorlat versenyeket a k�vetkezõ versenysz�mokban lehet rendezni. � pusztakezes l�gy st�lus� � pusztakezes kem�ny st�lus�, � fegyveres l�gy st�lus�, � fegyveres kem�ny st�lus. Egy versenyzõ t�bbf�le versenysz�mban is elindulhat egy verseny keret�n bel�l. 2. Az egyes versenysz�mokban alkalmazhat� technik�k ill. eszk�z�k: � pusztakezes l�gy st�lus�: kung-fu, wu-shu � pusztakezes kem�ny st�lus�: karate, tae-kwondo � fegyveres l�gy st�lus�: naganita, nunchaku, katana, tai chi chuan kard, l�nc, wushu bot, horogkard � fegyveres kem�ny st�lus�: kama, sai, bo, tonfa, nunchaku 2.�. Fegyverek 1. A versenyzõknek k�teless�ge gondoskodni arr�l, hogy fegyvereik a gyakorlat biztons�gos lebonyol�t�s�hoz sz�ks�ges �llapotban legyenek. 2. A fegyverek gyakorlat k�zbeni cser�j�re nincs lehetõs�g. 3. A vezetõ b�r�nak joga van a versenyzõk fegyvereinek fel�lvizsg�lat�ra. 3.�. �lt�z�k. 1. B�rmely, a harcmûv�szetekben haszn�latos ruha viselhetõ, amely tiszta �s �p �llapot�. 2. A f�rfiak meztelen felsõtesttel is versenyezhetnek. 3. Torn�sz papucs visel�se csak a l�gy st�lus� versenysz�mokban megengedett. 4. Arcfest�s, �larc, vagy a harcmûv�szetekben nem haszn�latos ruha nem viselhetõ. 4.�. A versenyzõk teendõi a gyakorlatok sor�n 1. A versenyzõ a hangosan besz�lõ sz�l�t�s�ra elfoglalja a hely�t a formagyakorlatok v�grehajt�s�ra kijel�lt ter�let k�zep�n. 2. Meghajol a b�r�k fel� �s a b�r�i asztalok el� l�p, majd a vezetõ b�r� int�s�ra elmondja bemutatkoz� sz�veg�t. 3. A bemutatkoz�sban megmondja nev�t, megnevezi a harcmûv�szeti st�lust, amelynek technik�ib�l gyakorlat�t �ssze�ll�totta, valamint a haszn�lt fegyvert. A bemutatkoz�s ut�n meghajol, a gyakorlata kezdõ pontj�ra megy �s v�rja a zene indul�s�t. 4. A gyakorlat v�g�n meghajol a b�r�k fel� �s alap�ll�sban v�rja, am�g a b�r�k a pontsz�mokat felmutatj�k. A b�r�k �t�let�t k�vetõen a versenyzõ t�vozik a gyakorlatok bemutat�s�nak sz�nhely�rõl. 5. Amennyiben egy versenyzõ a v�grehajt�s sor�n meg�ll, mert nem tudja, vagy nem akarja folytatni azt, akkor a gyakorlat v�grehajt�s�t befejezettnek kell tekinteni, ism�tl�sre nincs lehetõs�g. 5.�. A gyakorlatok idõtartama 1. A l�gy st�lus� gyakorlatok maxim�lis idõtartama 90 m�sodperc lehet. 2. A kem�ny st�lus� gyakorlatok maxim�lis idõtartama 130 m�sodperc lehet. 6.�. A gyakorlatok v�grehajt�s�nak �ltal�nos szab�lyai 1. A harcmûv�szeti technik�kat a zen�vel �sszehangoltan kell elõadni. 2. A v�grehajt�s ritmusosan t�rt�nik, kiv�ve a l�gy st�lus� formagyakorlatokat. 3. Egy gyakorlat sor�n legfeljebb 3 akrobatikus elem v�grehajt�sa megengedett b�rmelyik versenysz�mban. 4. B�rmilyen t�ncmozdulat bemutat�sa tilos a gyakorlatok v�grehajt�sa sor�n. 5. K�l�nleges hat�sok - l�zer, tûz, f�st, robban�s - alkalmaz�sa tilos, ezek�rt a versenyzõt a versenybõl ki kell z�rni. 7.�. A b�r�i �t�letek szempontjai A gyakorlatok bemutat�sa ut�n, a b�r�knak a k�vetkezõ szempontokat kell figyelembe venni �t�leteik meghozatal�n�l: 1. Neh�zs�gi fok: a technik�k, kombin�ci�k �s akrobatikus elemek neh�zs�ge. 2. A technik�k v�grehajt�sa: az adott st�lus� technik�k v�grehajt�s�nak minõs�ge. 3. Egyens�ly, erõ: az egyens�ly megõrz�se �s az energikus v�grehajt�s 4. Szinkroniz�lts�g: a kem�ny st�lusokn�l a ritmikus v�grehajt�s, valamint a zene �s a technik�k �sszhangja, a l�gy st�lusokn�l a zene �s a technik�k �sszhangja. 5. Fegyverkezel�s: a fegyverek kezel�s�nek minõs�ge, l�tv�nyoss�ga. 6. L�tv�ny: a versenyzõ �ltal v�grehajtott k�pzeletbeli harc hiteless�ge, az elõad�s �sszhangja a koreogr�fi�val. 7. Szab�lytalans�gok: az 5. �s 6. �.-okban r�gz�tettek megszeg�se. 8.�. A b�r�skod�s rendje 1. A formagyakorlat versenyeken egy vezetõ b�r� �s n�gy pontoz� b�r� mûk�dik k�zre. Mindegyik b�r� �n�ll�an v�gzi feladat�t. 2. A vezetõ b�r� feladata, hogy az �t�lethozatal elõtt, az 5. �s 6. �.-okban r�gz�tettek megszeg�s�re felh�vja a pontoz� b�r�k figyelm�t �s javaslatot tegyen az ez�rt j�r� pontlevon�s m�rt�k�re. 3. A javaslatot a t�bbs�gi elv alapj�n fogadj�k el a b�r�k, amely ezut�n az �sszes b�r� sz�m�ra k�telezõ �rv�nyû. 9.�. Pontoz�s 1. A pontoz� b�r�k a gyakorlat bemutat�sa ut�n - a 7.�.-ban le�rt szempontok alkalmaz�s�val - �n�ll�an hat�rozz�k meg az �ltaluk adott pontsz�mot. A gyakorlat pontsz�ma az �t b�r� �ltal adott pontsz�mok �sszege lesz. 2. Csak a teljes eg�sz�ben v�grehajtott gyakorlatok pontozhat�k, a f�lbeszakadt gyakorlatok nem. 3. Egy v�grehajtott gyakorlatra adhat� pontsz�m als� hat�ra 5, felsõ hat�ra 10. 4. A pontsz�mokat egy tizedes jegy pontoss�ggal kell adni. 5. Pontlevon�sok: � a megengedett idõtartam t�ll�p�s��rt 0,5 pont, � h�romn�l t�bb akrobatikus elem alkalmaz�s��rt 0,5 pont, � minimum pontsz�mot (5) kell adni annak a versenyzõnek, aki a gyakorlat elemei k�z�tt t�ncmozdulato(ka)t hajt v�gre. 6. A verseny gyõztese az a versenyzõ, aki a legmagasabb �ssz-pontsz�mot �rte el. Amennyiben az elsõ helyen k�t, vagy t�bb versenyzõnek azonos pontsz�ma van, akkor a v�gsõ sorrendet a gyakorlatok ism�telt bemutat�s�val �s �jrapontoz�s�val kell meghat�rozni. 7. Az elsõ k�t helyezett ut�ni pontegyenlõs�g eset�n, kettõ harmadik helyez�s adhat�. vissza