�LTAL�NOS ISMERTET�

1. A kick-box sport az 1970-es �vek elej�n alakult ki az els�sorban az Egyesult �llamokban �s Nyugat-Eur�p�ban. L�trehoz�inak (az amerikai Mike Anderson �s a n�met Georg Bruckner) egyik f� c�lja az volt, hogy az ut�seket �s r�g�sokat haszn�l� t�vol-keleti eredet� harci m�v�szetek - ezek k�zul a legismertebbek: a (jap�n eredet�) karate, a (koreai eredet�) tae-kwondo �s a (k�nai eredet�) kung-fu - mozg�sanyag�t tov�bbfejlesztve �s r�szben azokat �tv�zve, egy �n�ll�, verseny-centrikus kuzd�sportot hozzanak l�tre.

2. A kick-box sportol�k kuzdelmi �s formagyakorlat versenysz�mokban versenyeznek, a n�k �s a f�rfiak kul�n.

2.1. A kuzdelmi versenysz�mokat �t szab�lyrendszerben rendezik. Ezek alapvet�en abban kul�nb�znek egym�st�l, hogy az akci�k (ut�sek �s r�g�sok) v�grehajt�s�n�l a kontroll�lt f�ler� (a semi-contact �s light-contact szab�lyrendszerekben), vagy a teljes er� (a full-contact, low-kick �s thai-kickboxing szab�lyrendszerekben) enged�lyezett:

SEMI CONTACT

SEMI CONTACT SZAB�LYRENDSZER: f�lerej�, kontroll�lt akci�k enged�lyezettek, a b�r�k minden tal�latn�l meg�ll�tj�k a kuzdelmet (ez az �n. stop rendszer) �s meg�t�lik a tal�lat�rt j�r� pontokat;

LIGHT CONTACT

LIGHT CONTACT SZAB�LYRENDSZER: f�lerej�, kontroll�lt akci�k enged�lyezettek non-stop rendszer� kuzdelemben, a b�r�k a menetek v�g�n pontoznak;

FULL CONTACT

FULL CONTACT SZAB�LYRENDSZER: teljes erej� akci�k enged�lyezettek non-stop rendszer� kuzdelemben, a b�r�k a menetek v�g�n pontoznak, az ellenf�l kiut�se szab�lyos;

LOW-KICK

LOW-KICK SZAB�LYRENDSZER: teljes erej� akci�k enged�lyezettek non-stop rendszer� kuzdelemben, a b�r�k a menetek v�g�n pontoznak, az ellenf�l kiut�se szab�lyos;

THAI-KICKBOXING

THAI-KICKBOXING SZAB�LYRENDSZER: a low-kick szab�lyrendszer szerinti kuzdelem, ahol n�h�ny, a thai-box-ban is haszn�latos technika alkalmaz�sa is megengedett.

 
A sportol�k a kuzdelmi versenyeken k�telez�en v�d�felszerel�s viselnek: v�d�keszty�, l�bv�d�, s�pcsontv�d�, fejv�d�, fogv�d�, herev�d� (a thai-kick-boxing versenyeken l�bv�d�t nem, helyette gumis bokav�d�t viselnek a versenyz�k). Hivat�sos m�rk�z�seken fejv�d�t nem haszn�lnak.

2.2. A formagyakorlat versenyeken ellent�tben a tradicion�lis harci m�v�szetekkel nem k�t�tt, hanem - saj�t kialak�t�s� koreogr�fia szerinti gyakorlatok bemutat�s�ra kerul sor, zen�re, fegyveres vagy pusztakezes kateg�ri�kban.

3. A kick-box vil�gszervezete az 1974-ben alap�tott WAKO (World Association of Kickboxing Organizations), melynek imm�ron t�bb mint 90 orsz�g a tagja az �t f�ldr�szen. Sz�khelye Mil�n� (Olaszorsz�g), eln�ke dr. Ennio Falsoni.
Magyarorsz�gon a 70-es �vek v�g�n, 1979-ben jelent meg ez a sport, a WAKO-nak 1981 �ta tagja a Magyar Kick-Box Sz�vets�g. A magyar sz�vets�g eln�ke dr. Leyrer Rich�rd.
(dr. Leyrer Rich�rd �s Dominique Valera)

4. A WAKO a p�ros �vekben Eur�pa-bajnoks�got, a p�ratlanokban Vil�gbajnoks�got rendez. A magyar sportol�k 1981-t�l vesznek r�szt ezeken a versenyeken, amelyeken 2000-ig 36 egy�ni vil�gbajnoki �s 34 egy�ni Eur�pa-bajnoki arany�rmet, valamint t�bb mint sz�z ezust�t �s bronzot sikerult nyerniuk.
Magyarorsz�gon a kick-box sporttal foglalkoz�k sz�ma 5000-5500 f�re tehet� a gyermek (8-13 �vesek), ifj�s�gi (14-16 �vesek), junior (17-20 �vesek) �s feln�tt (21 �v felett) korcsoportokban.

Vil�gversenyen az els� �rmet szerz� magyar sportol� Fodor Istv�n (Hunyadi SE) volt, aki az 1984-es graz-i Eur�pa-bajnoks�gon bronz�rmet szerzett (semi-contact, 57 kg). Az els� magyar vil�gbajnok Han�k Antal (Hunyadi SE) volt, � az 1985-�s budapesti vil�gbajnoks�gon, az 54 kg-os s�lycsoportban szerzett els� helyet, a full-contact szab�lyrendszerben.
A Magyarorsz�g - �s egyben a vil�g - legeredm�nyesebb kick-box sportol�ja Pesuth Rita (Szigetszentmikl�s-T�k�l SE), aki hat egy�ni vil�gbajnoki c�met szerzett a semi-contact �s a light-contact szab�lyrendszerekben. Hugyetz Lajos (Hunyadi SE), ugyanezen szab�lyrendszerekben �t vil�gbajnoki els�s�ggel buszk�lkedhet, ezt rajta k�vul m�g egyetlen sportol�nak, az angol Alfie Lewis-nak sikerult el�rnie.