Full-contact szab�lyrendszer   A full-contact rendszerû k�zdelem sor�n a versenyzõk teljes erõvel kivitelezett k�z- �s l�btechnik�k v�grehajt�s�val igyekeznek min�l t�bb pontot szerezni. Ennek sor�n szab�lyos, amennyiben a t�mad� az ellenfel�t megrend�ti (le�ti), vagy ki�ti. A k�zdelem folyamatos, azt a vezetõ b�r� csak s�r�l�s eset�n, szab�lytalans�gn�l ill. megrend�tõ erejû tal�latn�l �ll�tja meg. 1.�. A k�zdõt�r 1. A full-contact k�zdelmet egy szab�lyos �k�lv�v� ringben v�vj�k. 2. A ring mellett a k�vetkezõ felszerel�seket kell biztos�tani, mindk�t versenyzõ, valamint seg�deik sz�m�ra: � k�t sz�k, � egy v�d�r, vagy cs�sze, � vizes palack. 3. A ring mellett a k�vetkezõ felszerel�seket kell biztos�tani a b�r�k sz�m�ra: � n�gy sz�k, � n�gy asztal, 2.�. �lt�z�k 1. A versenyeken a f�rfi versenyzõk f�lmeztelen�l k�zdenek �s hossz�nadr�got viselnek. A nõi versenyzõk ruh�zata felsõ r�szbõl �s hossz�nadr�gb�l �ll. �v visel�se tilos. 2. Az �lt�z�knek a k�vetkezõ k�vetelm�nyeket kell kiel�g�tenie: � tiszt�nak �s �pnek kell lennie, � a nadr�g sz�r�nak takarnia kell a bok�t, � nõkn�l a felsõr�sznek nem felt�tlen�l kell takarnia az eg�sz felsõtestet, � gombot, vill�mz�rat stb. nem tartalmazhat. 3. Az azonos klubhoz tartoz� versenyzõknek - lehetõs�g szerint - egyforma �lt�z�ket kell viselni�k. 3.�. V�dõfelszerel�sek 1. K�telezõ v�dõfelszerel�sek � v�dõkesztyû A z�rt kesztyûk a 67 kg-os s�lycsoporttal bez�r�lag 8 unci�sak (kb. 255 g), e felett 10 unci�sak (kb. 300 g). Fûzõs kesztyû nem haszn�lhat�. � l�bv�dõ A l�bv�dõknek (kb. 280 g) teljesen be kell fedni�k a l�bfejet (a talp kiv�tel�vel), bele�rtve a sarkat is �s legal�bb �t centim�terrel a boka f�l� kell �rnie. � fejv�dõ A fejv�dõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a hal�nt�kot, a tark�t, a f�leket �s az als� �llkapocs oldals� r�sz�t. A j�romcsontot takar� �n. sparring fejv�dõ nem haszn�lhat�. � s�pcsontv�dõ A s�pcsontv�dõ nem tartalmazhat semmif�le kem�ny anyagot (kem�ny mûanyag, f�m, fa). � fogv�dõ � szuszpenzor Csak a nadr�g alatt lehet viselni. � band�zs Hossza nem lehet t�bb 2,5 m�tern�l, sz�less�ge 5 centim�tern�l. � mellv�dõ A nõi versenyzõknek. 2. M�g viselhetõ v�dõfelszerel�sek: k�ny�kv�dõ, t�rdv�dõ. 3. A v�dõfelszerel�seknek �pnek, megfelelõ m�retûnek �s �llapot�aknak kell lenni�k. Nem lehet rajtuk f�m csat, kapocs, vagy b�rmely s�r�l�s okoz�s�ra alkalmas r�sz. 4. A v�dõfelszerel�sek �llapot�t a b�r�k a k�zdelem megkezd�se elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ �llapot� vagy m�retû, hi�nyos, szakadt v�dõfelszerel�seket viselõ versenyzõket utas�taniuk kell a hi�nyok p�tl�s�ra, �s/vagy cser�re. A versenyzõnek az erre vonatkoz� utas�t�soknak a lehetõ legr�videbb idõ (legfeljebb 3 perc) alatt kell eleget tennie, k�l�nben a versenybõl kiz�rhat�. 5. A v�dõfelszerel�sek m�rkõz�sek k�zbeni cser�je csak a vezetõ b�r� enged�ly�vel ker�lhet sor. 4.�. Szem�lyi k�vetelm�nyek 1. A versenyzõknek tiszta �lt�zetben �s tiszta testtel kell a k�zdõt�ren megjelenni�k. Nem viselhetnek - m�g a v�dõfelszerel�s alatt sem - semmif�le f�mes t�rgyat, k�rmeik, k�l�n�sen a l�bon, nem lehetnek hossz�ak. 2. L�gy kontaktlencse csak saj�t felelõss�gre viselhetõ, de annak visel�s�vel �sszef�gg�sben jelentkezõ probl�m�k miatt a k�zdelem huzamosabb idejû �s/vagy gyakori megszak�t�s�ra nincs lehetõs�g. 3. A versenyzõk test�t sz�razra kell t�r�lni, bõrv�dõ kr�m, v�kony r�tegben, csak az arcon haszn�lhat�. 4. Nem vehet r�szt a m�rkõz�sen az a versenyzõ, akinek ny�lt, vagy bek�t�tt felrepedt sebe, s�r�l�se van, k�l�n�sen az arc�n, fej�n (bele�rtve a f�leket �s az orrot is). A m�rkõz�s k�zben szerzett s�r�l�st nem szabad ragtapasszal leragasztani. 5.�. A versenyzõk teendõi a m�rkõz�sek sor�n 1. A versenyzõk a ring mellett v�rakoznak a k�zdelem megkezd�se elõtt, majd a hangosan besz�lõ sz�l�t�s�ra felmennek a sz�mukra kijel�lt sarokba. Az elsõnek sz�l�tott versenyzõ mindig a pirossal jelzett sarkot foglalja el. 2. A versenyzõk ekkor a k�telezõ v�dõfelszerel�sek k�z�l csak a band�zst, valamint a s�pcsontv�dõt, l�bv�dõt �s a szuszpenzort (nõkn�l mellv�dõt) viselhetik. 3. A vezetõ b�r� megvizsg�lja a versenyzõk test�nek tisztas�g�t, ruh�zat�t, v�dõfelszerel�seit, majd enged�lyt ad a m�g hi�nyz� v�dõfelszerel�sek felv�tel�re. 4. A v�dõfelszerel�sek felad�sa ut�n a seg�dek t�voznak a ringbõl, majd a versenyzõk a vezetõ b�r� "shake hands!" (k�zfog�s!) felsz�l�t�s�ra a ring k�zep�re j�nnek �s k�sz�nt�sk�ppen �ssze�tik kesztyûj�ket. Ezut�n visszal�pnek a ring sarkaiba �s k�zdõ�ll�st vesznek fel. 5. A k�zdelem a vezetõ b�r� "fight" (harcolj!) vez�nyszav�ra indul �s a "stop" (�llj!) vez�nysz�ig tart. A "break" vez�nysz�ra a versenyzõk k�telesek abbahagyni a k�zdelmet, egy l�p�st h�tral�pni, majd ezut�n k�l�n vez�nysz� n�lk�l folytathatj�k a k�zdelmet. 6. A menetek v�g�n a versenyzõk ism�t visszat�rnek a ring sz�mukra kijel�lt sarkaiba. A m�rkõz�s v�g�n, a kesztyûk leh�z�sa ut�n, a k�t versenyzõ a vezetõ b�r� oldal�n foglal helyet, aki k�zfelemel�ssel hirdeti ki az eredm�nyt. 7. Amikor az egyik versenyzõnek meg kell igaz�tani a v�dõfelszerel�s�t, vagy s�r�l�s�t kell kezelni, vagy r�sz�molnak, akkor a m�sik versenyzõ azonnal az egyik semleges sarokba k�teles menni. 6.�. A m�rkõz�sek idõtartama 1. A m�rkõz�sek idõtartama menetenk�nt kettõ perc, a menetek k�z�tt egyperces sz�netekkel. 2. A felnõtt �s junior korcsoportban a m�rkõz�sek h�rommenetesek, az ifj�s�gi korcsoportban k�tmenetesek. Megh�v�sos, nemzetk�zi �s professzion�lis m�rkõz�seken a menetek sz�ma 5, 8, 10 vagy 12 menet is lehet. 3. A m�rkõz�sek egyes meneteinek idõtartam�t az �n. fut� idõ szerint kell m�rni, vagyis a menet megkezd�se ut�n az �r�t csak a vezetõ b�r� "stop time" (idõ �llj!) utas�t�s�ra �ll�thatj�k meg, egy�bk�nt az idõ m�r�se folyamatosan t�rt�nik. 4. A vezetõ b�r� csak indokolt esetben - pl. s�r�l�s, ruha-, vagy v�dõfelszerel�s igaz�t�sa, szab�lytalans�g �szlel�se miatt - �ll�thatja le az �r�t. Pontlevon�s eset�n mindig meg kell �ll�tania az �r�t, figyelmeztet�sekhez csak akkor, ha ezt sz�ks�gesnek tartja. A r�sz�mol�sn�l nem kell meg�ll�tani az �r�t. 5. Az idõ meg�ll�t�s�t a versenyzõ is k�rheti (karja felny�jt�s�val), de a vezetõ b�r� ennek a k�r�snek csak akkor k�teles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja �s �gy �t�li meg, hogy a m�sik versenyzõ ez�ltal nem ker�l h�tr�nyba. 6. Sz�nd�kos idõh�z�s ill. az idõ gyakori �s indokolatlan meg�ll�ttat�sa miatt a vezetõ b�r�nak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, tov�bb� a versenyzõ - a k�zdelem sz�nd�kos elker�l�s�nek c�m�n - pontlevon�ssal s�jthat� �s le is l�ptethetõ. 7.�. Idõjelz�s �s az idõjelz�ssel egybeesõ technik�k 1. A menetek v�g�n az idõm�rõ jelez. Az idõjelz�s hangjelz�ssel t�rt�nik. 2. A vezetõ b�r� a menet v�g�t jelzõ hangjelz�sre azonnal meg�ll�tja a k�zdelmet. 3. A menet a v�g�t jelzõ hangjelz�sig tart, az addig ill. az azzal egyidõben v�grehajtott akci�k (tal�latok, szab�lytalans�gok) �rt�kelhetõk. 4. Amennyiben az egyik versenyzõre �ppen r�sz�molnak �s az idõm�rõ jelzi a k�zdõidõ letelt�t, akkor a menetnek ez esetben m�g nincs v�ge. A vezetõ b�r�nak be kell fejeznie a sz�mol�st. A menet csak a sz�mol�s befejez�se ut�n �r v�get: vagy az egyik versenyzõ kisz�mol�s�val, vagy a folytat�st jelzõ "fight" vez�nysz� kimond�sa ut�n. 8.�. Tal�lati fel�letek 1. �rv�nyes (pontot �rõen t�madhat�) tal�lati fel�letek: � Fej: az arc, a homlok, a fej oldals� r�sze. � Felsõ test: el�l a nyakt�l lefel� az �vig, oldalt a test k�z�pvonal�ig. 2. (Pontot nem �rõen) t�madhat� fel�let: l�bs�pr�s eset�n a l�bfej boka alatti r�sze. 3. �rv�nytelen, tiltott tal�lati fel�letek: � a fejtetõ, � a tark�, � a nyak, � a h�t, a gerinc �s a ves�k, � a karok �s a v�llak, � az �v �s a l�bfej k�z�tti r�szek. 9.�. Enged�lyezett t�mad� fel�letek 1. K�z: � az �k�l el�lsõ r�sze. 2. L�b: � a talp, � l�b�l, � a lefesz�tett l�bfej, A balta, a ford�tott k�r�ves, valamint a fordul�sos r�g�sokn�l csak a talp lehet a t�mad� fel�let, a sarok nem. 10.�. Enged�lyezett technik�k 1. K�ztechnik�k: � egyenes �t�s � horog �t�s � csapott �t�s 2. R�g�sok: � egyenes r�g�s � h�ts� egyenes r�g�s � oldals� r�g�s � k�r�ves r�g�s � ford�tott k�r�ves (sarok) r�g�s � balta r�g�s � fordul�sos r�g�sok � ugr� r�g�sok 3. L�bs�pr�s: A l�bs�pr�s csak abban az esetben �rt�kelhetõ, ha � a technika az ellenf�l l�bfej�nek v�dõcipõvel bor�tott r�sz�re ir�nyul �s a l�bs�pr�st v�grehajt� versenyzõ a l�bfej�nek v�dõcipõvel bor�tott r�sz�vel t�madott, � a megt�madott versenyzõ a l�bs�pr�s k�vetkezt�ben azonnal elesik, vagyis valamely testr�sze - a l�b�n k�v�l - a talajt �ri, � a t�mad� a l�bs�pr�s v�grehajt�sa alatt �s ut�n talpon marad �s m�s testr�sz�vel nem �rinti a talajt. 11.�. Tiltott technik�k �s akci�k 1. Tiltott technik�k: � �t�s belsõ �s k�lsõ k�z�llel � k�zh�t �t�s � tenyeres �t�s � t�mad�s ujjal � alkaros �t�s � k�ny�k�t�s � r�g�s s�pcsonttal � t�rdr�g�s � dob�sok � a tekintettel nem k�s�rt, �n. vak technik�k 2. Tiltott akci�k: � �rv�nytelen tal�lati fel�letek t�mad�sa � t�mad�s nem enged�lyezett t�mad� fel�lettel � huzamosabb ideig �rv�nyes l�btechnik�k n�lk�li k�zd�s � vissza nem l�p�s a "break" vez�nysz� ut�n � "�llj", vagy "break" ut�ni t�mad�s � f�ldre ker�lt ellenf�l t�mad�sa (f�ldre ker�l�s: amikor a versenyzõ valamely testr�sze - a l�b�n k�v�l - a talajt �ri) � a k�telek k�z� szorult ellenf�l t�mad�sa � az ellenf�l k�t�len k�v�lre t�rt�nõ nyom�sa � az �v szintje al� hajl�s � a k�telek megfog�sa ill. kihaszn�l�sa (lend�let v�tel�hez) � fejel�s � �t�s v�llal � l�k�s � fog�s � menek�l�s, � kifordul�s, �rv�nytelen tal�lati fel�let mutat�sa � sz�nd�kos f�ldreker�l�s � a fogv�dõ sz�nd�kos kiejt�se, vagy kik�p�se � sz�nd�kos �s ism�telt idõh�z�s � a ring enged�ly n�lk�li elhagy�sa a m�rkõz�s befejezõd�se elõtt � passzivit�s, a k�zdelem sz�nd�kos elker�l�se � a test beolajoz�sa, vagy bekr�mez�se � b�rmely sportszerûtlen viselked�s � enged�ly n�lk�li besz�d k�zdelem k�zben � a b�r�k, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni t�mad�s a k�zdõt�ren �s azon k�v�l a verseny ideje alatt. 3. Tiltott akci�nak sz�m�t a versenyzõ edzõinek, seg�deinek, csapattagjainak, vezetõinek b�rmely sportszerûtlen viselked�se is. 12.�. Az �rv�nyes tal�lat krit�riumai 1. �rv�nyesnek, pont�rt�kûnek �t�lhetõ az a tal�lat, amely � enged�lyezett, nem tiltott technika, amelyet � szab�lyosan, � kellõ gyorsas�ggal �s � teljes erõvel hajtanak v�gre, � �rv�nyes tal�lati fel�letre ir�nyul, � az �rv�nyes tal�lati fel�letet az �rv�nyes t�mad� fel�lettel t�madja, � a t�mad� �s tal�lati fel�letek �rintkeznek egym�ssal (contact), � a v�grehajt�s - bele�rtve az ugr� �t�sek �s r�g�sok eset�n a f�ldre �rkez�st is - nem j�r egyens�lyveszt�ssel (nem sz�m�t egyens�lyveszt�snek, ha a tal�lattal el�rt versenyzõ ellenfel�t - szab�lytalanul fell�ki) 2. A nem teljes erõvel v�grehajtott technik�k �rv�nytelenek. 3. �rv�nyes tal�latot csak a fel�letek �rintkez�s�nek hangja alapj�n meg�t�lni nem lehet, a b�r�knak a tal�lat meg�t�l�s�hez a t�mad� �s a tal�lati fel�letek tal�lkoz�s�t felt�tlen�l l�tniuk kell. 13.�. A tal�latok pont�rt�kei 1. Csak azokat a tal�latokat lehet pontozni, amelyek a 12.�.-ban meghat�rozott krit�riumoknak mindenben megfelelnek. 2. A tal�latok pont�rt�kei megegyeznek a Semi-contact szab�lyrendszer eset�ben ismertetett pont�rt�kekkel. 3. Sorozatt�mad�s eset�n - ellent�tben a Semi-contact szab�lyrendszerrel - az �sszes v�grehajtott �rv�nyes tal�latot figyelembe kell venni. 14.�. A r�g�sok minim�lis sz�ma menetenk�nt 1. A k�zdelem sor�n tilos a versenyzõknek csak k�ztechnik�kkal k�zdeni�k. 2. Egy versenyzõnek egy menetben legal�bb hat �rt�kelhetõ l�btechnik�t kell v�grehajtania. 3. Egy l�btechnika akkor tekinthetõ �rt�kelhetõnek, ha azt j�l l�that�an - megfelelõ erõvel �s gyorsas�ggal - az ellenf�l megt�mad�s�ra ind�tott�k. Az �gy v�grehajtott l�btechnika akkor is �rt�kelhetõnek minõs�l, ha az ellenf�l azt blokkolta (nem �rv�nyes tal�lati fel�letre csap�dott be), vagy m�g idõben ell�pett annak becsap�d�sa elõl. 4. A nem egy�rtelmûen t�mad� sz�nd�kkal �s/vagy nem kellõ erõvel �s/vagy megfelelõ t�vols�gb�l ind�tott l�btechnik�k nem minõs�thetõk �rt�kelhetõnek. 15.�. B�ntet�sek 1. Azt a versenyzõt, aki a 11.�.-ban felsorolt tiltott technik�k �s akci�k valamelyik�t elk�veti, a vezetõ b�r� b�ntet�ssel s�jtja. 3. A b�ntet�sek fokozatai - a menetenk�nti k�telezõ r�g�s-sz�m teljes�t�s�nek elmarad�s�t kiv�ve - a k�vetkezõk: � elsõ szab�lys�rt�s: figyelmeztet�s (int�s) � m�sodik szab�lys�rt�s: hivatalos figyelmeztet�s (warning) � harmadik szab�lys�rt�s: hivatalos figyelmeztet�s (warning) � negyedik szab�lys�rt�s: egy pont levon�s � �t�dik szab�lys�rt�s: lel�ptet�s 4. Azt a versenyzõt, aki egy menetben nem teljes�tette a minim�lisan hat r�g�st, a vezetõ b�r� - a r�g�ssz�ml�l� b�r� jelz�se alapj�n - a menet v�g�n hivatalos figyelmeztet�sben (warning) r�szes�ti ez�rt. Egyben k�zli vele azt is, hogy a k�vetkezõ menetben, legal�bb h�ny �rt�kelhetõ r�g�st kell teljes�tenie �sszesen, az abban a menetben k�telezõ hat r�g�ssal egy�tt, figyelembe v�ve az elõzõ menetben nem teljes�tett r�g�sok sz�m�t is. Amennyiben ezt a r�g�ssz�mot a versenyzõ a k�vetkezõ menetben nem teljes�ti, akkor a vezetõ b�r� - a r�g�ssz�ml�l� b�r� jelz�se alapj�n - pontlevon�ssal s�jtja a versenyzõt a menet v�g�n. Ugyan�gy kell elj�rni, amennyiben a versenyzõ az azt k�vetõ menetben sem teljes�ti a sz�m�ra k�telezõ minim�lis r�g�ssz�mot. 5. Egy versenyzõnek egy m�rkõz�s alatt �sszesen legfeljebb k�t pontlevon�sa lehet. Amennyiben �jabb pontlevon�ssal j�r� b�ntetendõ cselekm�nyt hajt v�gre, �gy a versenyzõt le kell l�ptetni. 6. A pontoz� �s a r�g�ssz�ml�l� b�r�knak �gyelni�k kell arra, hogy a szab�lytalankod� versenyzõ nem kaphat egyszerre b�ntet�st �s pontot egy technik��rt. Pl. egy, a vezetõ b�r� meg�t�l�se �s jelz�se szerint, szab�lytalanul v�grehajtott r�g�s�rt nem lehet pontot adnia a pontoz� b�r�nak. Annak a versenyzõnek viszont, aki a rajta esett s�relemmel egyidõben �rt�kelhetõ technik�t hajt v�gre, annak sz�m�ra meg�t�lhetõ a megfelelõ pont�rt�kû tal�lat. 7. A b�ntet�seket �ltal�ban a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, a menetenk�nti k�telezõ r�g�ssz�m teljes�t�s�n�l ettõl elt�rni semmilyen indokkal nem lehet. A k�vetkezõ, k�l�n�sen s�lyos szab�lytalans�gok eset�ben, a fokozati sorrend betart�sa nem k�telezõ: � "vak" technik�k alkalmaz�sa, � "�llj" �s "break" ut�ni t�mad�s, � a k�zdelem sz�nd�kos elker�l�se, � sportszerûtlen magatart�s. Ezek eset�ben, indokolt helyzetben, a versenyzõ ak�r azonnal pontlevon�ssal s�jthat� vagy le is l�ptethetõ. 8. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselked�s�t a k�vetkezõk szerint lehet b�ntetni: � a csapattagok, vezetõk figyelmeztet�se, � a csapattagok, vezetõk elt�vol�t�sa a k�zdõt�rtõl, � pontlevon�s a versenyzõtõl, � a versenyzõ lel�ptet�se, � a csapat kiz�r�sa. 9. Figyelmeztet�st (int�st) adhat �gy is a vezetõ b�r�, hogy nem �ll�tja le a k�zdelmet, de a hivatalos figyelmeztet�shez (warning) mindig meg kell �ll�tani azt. A pontlevon�sn�l mindig meg kell �ll�tani az idõt �s gondoskodni kell arr�l, hogy a pontoz� b�r�knak, a versenyzõknek �s az edzõknek is egy�rtelmû legyen ki, mi�rt, milyen b�ntet�st kap. 10. A figyelmeztet�seket �s a pontlevon�st a vezetõ b�r� a v�tkes versenyzõvel szemben �llva k�zli �rthetõen �s hangosan, mik�zben r�mutat a v�tkesre. 16.�. A b�r�k mûk�d�se 1. A m�rkõz�sek sor�n egy vezetõ b�r� (referee), h�rom pontoz� b�r� (judge) �s egy r�g�ssz�ml�l� b�r� (judge) mûk�dik k�zre. �lt�z�k�k sz�rke nadr�g, tenger�szk�k zak�, feh�r ing, csokornyakkendõ �s sportcipõ. 2. A vezetõ b�r� a ringben, a pontoz� b�r�k, valamint r�g�ssz�ml�l� b�r� a ring n�gy oldala ment�n asztalok mellett �lve foglalnak helyet. 3. A vezetõ b�r� a ringben nem viselhet zak�t �s szem�veget. 4. A vezetõ, a pontoz� �s a r�g�ssz�ml�l� b�r�k �n�ll�an, legjobb szakmai tud�suk �s lelkiismeret�k alapj�n, p�rtatlanul hozz�k meg �t�leteiket. �t�lkez�s�kben a szab�lyk�nyv elõ�r�sain �s a m�rkõz�sen t�rt�nteken k�v�l semmif�le egy�b t�nyezõ nem j�tszhat szerepet. 17.�. A vezetõ b�r� 1. A vezetõ b�r� felelõs a m�rkõz�s szab�lyok szerinti levezet�s��rt, a versenyzõk biztons�g��rt, a b�r�skod�s rendj��rt. Ennek sor�n k�teless�ge megakad�lyozni, hogy - indokolt esetben - egy versenyzõ sz�ks�gtelen�l nagyar�ny�, ki�t�ses veres�get szenvedjen. 2. Ellenõrzi a versenyzõk ruh�zat�t, v�dõfelszerel�s�t, elind�tja �s meg�ll�tja a k�zdelmet, �rt�keli az esem�nyeket, bemondja �s bemutatja az int�seket, figyelmeztet�seket, pontlevon�sokat. 3. A m�rkõz�s v�g�n �sszegyûjti a pontoz� b�r�kt�l a pontoz� lapokat, ellenõrzi a tartalmukat, majd �tadja azokat a fõb�r�nak. A pontoz� b�r�k d�nt�se, vagy a kisz�mol�s, ki�t�s, s�r�l�s ut�n, a hangosan besz�lõ k�zl�s�vel egyidõben kihirdeti az eredm�nyt a gyõztes karj�nak felemel�s�vel. 4. A vezetõ b�r�nak jog�ban �ll: � befejezni a m�rkõz�st az egyik versenyzõ egy�rtelmû f�l�nye eset�n, vagy ha �gy �t�li meg, hogy az egyik versenyzõ k�ptelen a k�zdelem folytat�s�ra, � int�st, figyelmeztet�st, pontlevon�st adnia ill. lel�ptetnie a szab�lytalankod�, sportszerûtlen magatart�st tan�s�t� versenyzõt, � figyelmeztetni �s/vagy lel�ptetni azt a versenyzõt, aki nem engedelmeskedik azonnal utas�t�sainak, � figyelmeztetni �s/vagy elt�vol�tani a ringtõl azt az edzõt, �s/vagy seg�det aki sportszerûtlen magatart�st tan�s�t, � felf�ggesztenie le�t�sn�l (knock-down) a sz�mol�st, ha az ellenf�l nem megy azonnal a semleges sarokba, vagy a sz�mol�s k�zben kij�n onnan, � kik�rni a pontoz� b�r�k v�lem�ny�t minden olyan esetben, amikor nem biztos abban, hogy a helyes �t�let meghozatal�hoz minden inform�ci� a rendelkez�s�re �ll. 5. A vezetõ b�r�, mûk�d�se sor�n h�rom vez�nysz�t haszn�l: � a FIGHT vez�nysz� a k�zdelem elind�t�s�ra szolg�l, � a STOP vez�nysz�, a k�zdelem le�ll�t�s�ra szolg�l, � a BREAK vez�nysz�, az �sszeakaszkodott versenyzõk sz�tv�laszt�s�ra szolg�l, amelynek elhangz�sa ut�n mindk�t versenyzõ k�teles a k�zdelmet abbahagyni, egy l�p�st h�tral�pni, majd a k�zdelmet k�l�n vez�nysz� n�lk�l folytatni. 18-.�. A pontoz� b�r�k 1. A m�rkõz�seken h�rom pontoz� b�r� mûk�dik k�zre, munk�jukat egym�st�l f�ggetlen�l v�gzik. 2. A pontoz� b�r�k a m�rkõz�s folyam�n folyamatosan figyelemmel k�s�rik az esem�nyeket, a szab�lyok alapj�n �t�letet alkotnak a versenyzõk �ltal v�grehajtott technik�kr�l, szab�lytalans�gokr�l. A pontoz� lapokon menetenk�nt regisztr�lj�k az egyes menetekre �ltaluk adott pontsz�mokat, valamint a vezetõ b�r� �ltal meg�t�lt hivatalos figyelmeztet�seket �s pontlevon�sokat, majd a m�rkõz�s v�g�n �sszegezik az egyes menetek pontsz�mait �s ennek alapj�n megjel�lik a m�rkõz�s gyõztes�t. 3. A pontoz� b�r�k a pontoz� lapra csak a vezetõ b�r� �ltal meg�t�lt hivatalos figyelmeztet�seket �s pontlevon�sokat jegyezhetik be, �nhatalm�lag ilyet nem tehetnek. 4. A pontoz� b�r�k a m�rkõz�s folyam�n nem besz�lhetnek sem a versenyzõkkel, sem az edzõkkel, sem pedig a t�bbi pontoz� b�r�val, kiv�ve, ha a vezetõ b�r� kik�ri a v�lem�ny�ket. Amennyiben egy pontoz� b�r� �szrevesz valamely szab�lyk�nyvbe �tk�zõ esem�nyt, cselekedetet, amely a vezetõ b�r� figyelm�t elker�lte, akkor a menetek k�zben k�teless�ge arra halad�ktalanul felh�vnia a figyelm�t. 5. Amennyiben a vezetõ b�r� �s/vagy a m�sik pontoz� b�r� megpr�b�lja r�besz�lni a pontoz� b�r�t a szab�lyoknak �s legjobb meggyõzõd�s�nek megfelelõen hozott �t�let�nek a megv�ltoztat�s�ra, akkor azt k�teless�ge megtagadnia. 6. A pontoz� b�r�k addig a hely�k�n maradnak, ameddig a m�rkõz�s eredm�ny�t ki nem hirdett�k. 19.�. A r�g�ssz�ml�l� b�r� 1. A m�rkõz�seken egy r�g�ssz�ml�l� b�r� mûk�dik k�zre, munk�j�t a t�bbi pontoz� b�r�t�l elk�l�n�lten v�gzi. 2. A r�g�ssz�ml�l� b�r� a 14.�.-ban le�rtak szerint folyamatosan �rt�keli �s sz�molja a versenyzõk �ltal v�grehajtott r�g�sokat �s azok sz�m�t az erre szolg�l� lapra lejegyzi. 3. A r�g�ssz�ml�l� b�r� a menetek v�g�n t�j�koztatja a vezetõ b�r�t arr�l, hogy � a menetenk�nt sz�ks�ges minim�lis r�g�ssz�m meg volt e mindk�t versenyzõn�l, � amennyiben nem, akkor melyik versenyzõnek mennyivel t�bb ill. �sszesen h�ny r�g�st kell minim�lisan teljes�tenie a k�vetkezõ menetben. 20.�. A menetek pontoz�sa 1. A meneteket a pontoz� b�r�k menetenk�nt pontozz�k. Az egyes menetek pontoz�sa 10 pontb�l indul, t�rt pont nem adhat�. 2. Az egyes menetek pontsz�mait � versenyzõk �ltal el�rt tal�latok pont�rt�kei, � a kapott pontlevon�sok (szab�lytalans�g, minim�lis r�g�ssz�m nem teljes�t�se), valamint � az egyes menetekben adhat� extra pontok alapj�n kell a pontoz� b�r�knak meghat�rozniuk. 3. Az elsõ l�p�sben a pontoz� b�r�k a menetek v�g�n �sszesz�ml�lj�k az �ltaluk meg�t�lt tal�latok pont�rt�keit mindk�t versenyzõn�l. A menetre az a versenyzõ kap 10 pontot, amelyik, a tal�lati pontsz�mok �sszesz�m�t�sa ut�n, t�bb pontot �rt el. Amennyiben az egyes versenyzõkn�l a pontsz�mok azonosak, akkor a menet eredm�nye eld�ntetlen. Ennek megfelelõen: � a menetben t�bb tal�lati pontsz�mot el�rt versenyzõnek 10 pontot kell adni, a vesztesnek ar�nyosan kevesebbet (10:9), � azonos tal�lati pontsz�m eset�n mindk�t versenyzõnek 10 pontot kell adni (10:10). 4. A k�vetkezõ l�p�sben azt kell megn�znie a pontoz� b�r�nak, hogy a menetben meg�t�lt-e a vezetõ b�r� valamely versenyzõnek pontlevon�st, valamint adhat�-e extra pont valamelyik versenyzõnek az�rt, mert le�t�tte ellenfel�t, vagy mert hat�rozottabban jobb volt ellenfel�n�l. Ezekben az esetekben, az elõzõekben, a menetekre adott pontsz�mokb�l kell levonni � - az egyik, vagy mindk�t versenyzõ pontsz�m�b�l - a vezetõ b�r� �ltal adott (a pontoz�lapon regisztr�lt) pontlevon�st (szab�lytalans�g �s a minim�lis r�g�ssz�m nem teljes�t�se miatt), valamint � - a menetben vesztes versenyzõ pontsz�m�b�l - azt az extra pontot, amelyet a le�t�s (knock-down) miatt, vagy az�rt lehet adni a menetben gyõztesnek, mert az ellenfel�n�l a menetben hat�rozottan jobb volt (10:8). 21.�. Pontoz�s a m�rkõz�s v�g�n 1. A m�rkõz�s v�g�n mindegyik pontoz� b�r� �sszeadja a saj�t pontoz� lapj�n az egyes menetek pontsz�mait mindk�t versenyzõn�l. 2. A pontoz� b�r�n�l a m�rkõz�s gyõztese az a versenyzõ, akin�l a menetek pontsz�mainak �sszege magasabb, mint ellenfel�n�l. 3. Amennyiben ez a sz�m�rt�k mindk�t versenyzõn�l azonos, akkor a pontoz� b�r�nak mindenf�lek�ppen meg kell jel�lnie az egyik versenyzõt, aki v�lem�nye szerint a m�rkõz�s gyõztese lesz, mert d�ntetlen eredm�ny nem sz�lethet. 4. Azonos pontsz�m eset�n, a gyõztes kijel�l�s�hez a pontoz� b�r�nak a k�vetkezõket kell megn�znie, ebben a sorrendben: � kapott-e valamelyik versenyzõ hivatalos figyelmeztet�st, vagy pontlevon�st? Az a versenyzõ, amelyik kapott, pontegyenlõs�g eset�n nem lehet a gyõztes, ha ellenfele nem kapott õ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapj�n nem lehet a gyõztest kijel�lni, akkor: � melyik versenyzõ volt a m�rkõz�s folyam�n a t�mad�bb, aki ir�ny�tott? A t�mad�bbnak �t�lt versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapj�n nem lehet a gyõztest kijel�lni, akkor: � melyik versenyzõnek volt a m�rkõz�s folyam�n hat�konyabb a v�dekez�se? A hat�konyabban v�dekezõ versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapj�n nem lehet a gyõztest kijel�lni, akkor: � melyik versenyzõ hajtott v�gre t�bb �rt�kelhetõ r�g�st? A t�bbet r�g� versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapj�n nem lehet a gyõztest kijel�lni, akkor: � melyik versenyzõ mutatott tiszt�bb k�zdõst�lust? A tiszt�bb st�lusban k�zdõ versenyzõ lesz a gyõztes. 22.�. A m�rkõz�s gyõztes�nek meghat�roz�sa 1. Egy m�rkõz�sen a gyõztes meghat�roz�s�ra a k�vetkezõk alapj�n ker�lhet sor. 2. Pontoz�sos gyõzelem. A h�rom pontoz� b�r� k�z�l legal�bb kettõ �ltal (a 20. �s 21 �.-ban r�gz�tetteknek megfelelõen) gyõztesnek jel�lt versenyzõ a m�rkõz�s gyõztese. (Winner by points, jele: P). 3. Gyõzelem felad�ssal. Amennyiben egy versenyzõ, vagy edzõje, a m�rkõz�s folyam�n feladja a k�zdelmet, akkor ellenfele a gyõztes. (Abandontment, jele: AB). 4. Gyõzelem vezetõ b�r�i d�nt�ssel � Amennyiben a k�zdelem sor�n az egyik versenyzõ d�ntõ f�l�nyre tesz szert, �gy a vezetõ b�r� - annak �rdek�ben, hogy a gyeng�bbik versenyzõ ne szenvedjen a sz�ks�gesn�l nagyobb ar�ny�, esetleg ki�t�ses veres�get - le�ll�thatja a k�zdelmet �s a f�l�nyben l�võ versenyzõt gyõztesnek nyilv�n�thatja. (Referee stops contest, jele: RSC). Ha a d�ntõ f�l�nyt kiv�lt� t�mad�sok fejre ir�nyul�ak, �gy azt k�l�n kell jel�lni. (Referee stops contest hard blow, jele: RSCH). � Amennyiben a k�zdelem sor�n az egyik versenyzõ megs�r�l �s az orvos v�lem�nye szerint nem k�pes a k�zdelem folytat�s�ra, �gy a vezetõ b�r� le�ll�tja a k�zdelmet �s a s�r�l�sre vonatkoz� szab�lyok alapj�n kijel�li a m�rkõz�s gyõztes�t. (Referee stops contest, jele: RSC). 5. Gyõzelem lel�ptet�ssel. Amennyiben a k�zdelem sor�n az egyik versenyzõt szab�lytalans�gok miatt lel�ptetik, akkor az ellenfele a m�rkõz�s gyõztese. Lehets�ges mindk�t versenyzõ lel�ptet�se is, ebben az esetben nincs a m�rkõz�snek gyõztese. (Disqualification, jele: DISQ). 6. Gyõzelem ki�t�ssel. Amennyiben egy versenyzõt le�tnek �s t�z m�sodpercen bel�l nem tudja folytatni a k�zdelmet, �gy ki�t�ttnek kell nyilv�n�tani �s az ellenfele lesz a gyõztes. Ki�t�snek sz�m�t az is, ha egy versenyzõt egy m�rkõz�s alatt harmadszor - ifj�s�gi versenyeken m�sodszor - �tnek le. (Knock-out, jele: K.O.). 7. Gyõzelem az ellenf�l meg nem jelen�se miatt. Amennyiben az egyik versenyzõ nem jelenik meg a sz�l�t�sra idõben a k�zdõt�ren, �gy h�rom perc v�rakoz�s ut�n ellenfele lesz a gyõztes. (Walk over, jele: W.O.). 23.�. R�sz�mol�s 1. Le�t�s (knock-down) eset�n a vezetõ b�r� azonnal meg�ll�tja a k�zdelmet �s sz�molni kezdi a m�sodperceket. 2. A le�t�tt versenyzõ ellenfel�nek a sz�mol�s megkezd�se elõtt a semleges sarokba kell mennie, k�l�nben a vezetõ b�r� nem kezdheti el a sz�mol�st. 3. Felf�ggeszti a sz�mol�s a vezetõ b�r�, amennyiben a sz�mol�s k�zben a le�t�tt versenyzõ ellenfele a semleges sarokb�l kij�n ill. folytatja azt, ha ism�t visszat�r. 4. A vezetõ b�r� norm�l �temben, hangosan m�sodpercenk�nt egytõl t�zig sz�mol �s k�zben a kez�vel is mutatja a sz�mokat. 5. A k�zdelem nem folytat�dhat addig, am�g a vezetõ b�r� nyolcig el nem sz�molt, m�g akkor sem, ha a le�t�tt versenyzõ m�r a 8. m�sodperc elõtt k�zdõk�pess�get mutat, karj�nak k�zdõ�ll�sban tart�s�val. 6. Ha a le�t�tt versenyzõ a 8. m�sodpercben k�zdõk�pess�get mutat, akkor a nyolcadik m�sodperc ut�n folytat�dhat a k�zdelem. 7. A le�t�tt versenyzõnek legk�sõbb a 9. m�sodpercben k�zdõk�pess�get kell mutatnia ahhoz, hogy a k�zdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem t�rt�nik meg �s a vezetõ b�r� elsz�molt t�zig, az azt jelenti, hogy a le�t�tt versenyzõ ki�t�ses veres�get szenvedett. 8. Amennyiben a le�t�tt versenyzõ a 8. m�sodpercben k�zdõk�pess�get mutatott �s a k�zdelem �jraindult, de k�zvetlen�l ut�na a le�t�tt versenyzõ ism�telten elesik, akkor a vezetõ b�r� a nyolcadik m�sodperctõl folytatja a sz�mol�st. 9. Amennyiben a le�t�tt versenyzõ a 9. m�sodpercben k�zdõk�pess�get mutatott �s a k�zdelem �jraindult, de k�zvetlen�l ut�na a le�t�tt versenyzõ ism�telten elesik, akkor a vezetõ b�r� nem sz�mol tov�bb, az a le�t�tt versenyzõ ki�t�ses veres�g�t jelenti. 10. Amennyiben a vezetõ b�r� elkezdte a sz�mol�st, a m�rkõz�st nem lehet feladni, sem a versenyzõ, sem pedig az edzõ r�sz�rõl. Erre csak a k�zdelem �jraindul�sa ut�n ker�lhet sor legk�zelebb (amennyiben a le�t�tt versenyzõt nem sz�molt�k ki). 11. A k�zdõk�pess�g meg�t�l�s�n�l a vezetõ b�r�nak a le�t�tt versenyzõ teljes �llapot�ra kell figyelnie, �nmag�ban a karok k�zdõ�ll�sban tart�sa nem felt�tlen�l jelenti a k�zdõk�pess�g megl�t�t. 24.�. Seg�dek 1. Egy versenyzõnek legfeljebb k�t seg�de (edzõ, m�sodedzõ) lehet egy m�rkõz�s folyam�n. A k�zdelem alatt a seg�deknek minden kieg�sz�tõ felszerel�st (v�d�r, palack, sz�k stb.) el kell t�vol�taniuk a ringbõl �s annak sz�l�rõl is. 2. A seg�dek k�z�l csak az egyik l�phet a ringbe a m�rkõz�s elõtt, ut�n �s a sz�netekben. 3. A seg�dek a k�zdelem k�zben csak diszkr�t m�don adhatnak tan�csokat �s a m�rkõz�s folyam�n egyik�k sem l�phet fel a ring sz�l�re. 4. A seg�d feladhatja a m�rkõz�st a t�r�lk�zõ bedob�s�val, de csak akkor, ha a versenyzõre �ppen nem sz�molnak r�. 5. A seg�deket, a szab�lyokat s�rtõ viselked�s�k�rt a vezetõ b�r� figyelmeztetheti �s elt�vol�thatja a k�zdõt�rtõl. 25.�. A vezetõ b�r� jelz�sei 1. A d�nt�s: int�s, a vezetõ b�r� a v�tkes versenyzõvel szemben �llva felemelt ujj�val mutatja az int�st �s ek�zben k�zli annak ok�t. 2. A d�nt�s: hivatalos figyelmeztet�s, a vezetõ b�r� egym�s ut�n a h�rom pontoz� b�r� fel� fordulva felemelt ujj�val mutatja a hivatalos figyelmeztet�st (warning), r�mutat a v�tkesre �s ek�zben k�zli a figyelmeztet�s sz�m�t �s ok�t. 3. A d�nt�s: pontlevon�s, a vezetõ b�r� egym�s ut�n a h�rom pontoz� b�r� fel� fordulva, r�mutat a v�tkesre, felemeli ujj�t, majd lefel� ford�tja alkarj�t �s ek�zben k�zli a pont levon�s�t (one point minus). 4. A d�nt�s: lel�ptet�s, a vezetõ b�r� a v�tkes versenyzõvel szembe�llva karjait befel� ford�tott teny�rrel mellmagass�gban keresztbe rakja �s ek�zben k�zli a lel�ptet�s t�ny�t (disqualification). 5. A gyõztes kihirdet�se: a vezetõ b�r� a gyõztes versenyzõ kez�t felemeli �s ek�zben k�zli a gyõztes sz�n�t (winner red, vagy blue). vissza