Full-contact szabályrendszer   A full-contact rendszerû küzdelem során a versenyzõk teljes erõvel kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. Ennek során szabályos, amennyiben a támadó az ellenfelét megrendíti (leüti), vagy kiüti. A küzdelem folyamatos, azt a vezetõ bíró csak sérülés esetén, szabálytalanságnál ill. megrendítõ erejû találatnál állítja meg. 1.§. A küzdõtér 1. A full-contact küzdelmet egy szabályos ökölvívó ringben vívják. 2. A ring mellett a következõ felszereléseket kell biztosítani, mindkét versenyzõ, valamint segédeik számára: § két szék, § egy vödör, vagy csésze, § vizes palack. 3. A ring mellett a következõ felszereléseket kell biztosítani a bírók számára: § négy szék, § négy asztal, 2.§. Öltözék 1. A versenyeken a férfi versenyzõk félmeztelenül küzdenek és hosszúnadrágot viselnek. A nõi versenyzõk ruházata felsõ részbõl és hosszúnadrágból áll. Öv viselése tilos. 2. Az öltözéknek a következõ követelményeket kell kielégítenie: § tisztának és épnek kell lennie, § a nadrág szárának takarnia kell a bokát, § nõknél a felsõrésznek nem feltétlenül kell takarnia az egész felsõtestet, § gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat. 3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzõknek - lehetõség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük. 3.§. Védõfelszerelések 1. Kötelezõ védõfelszerelések § védõkesztyû A zárt kesztyûk a 67 kg-os súlycsoporttal bezárólag 8 unciásak (kb. 255 g), e felett 10 unciásak (kb. 300 g). Fûzõs kesztyû nem használható. § lábvédõ A lábvédõknek (kb. 280 g) teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie. § fejvédõ A fejvédõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédõ nem használható. § sípcsontvédõ A sípcsontvédõ nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény mûanyag, fém, fa). § fogvédõ § szuszpenzor Csak a nadrág alatt lehet viselni. § bandázs Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél. § mellvédõ A nõi versenyzõknek. 2. Még viselhetõ védõfelszerelések: könyökvédõ, térdvédõ. 3. A védõfelszereléseknek épnek, megfelelõ méretûnek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész. 4. A védõfelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ állapotú vagy méretû, hiányos, szakadt védõfelszereléseket viselõ versenyzõket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzõnek az erre vonatkozó utasításoknak a lehetõ legrövidebb idõ (legfeljebb 3 perc) alatt kell eleget tennie, különben a versenybõl kizárható. 5. A védõfelszerelések mérkõzések közbeni cseréje csak a vezetõ bíró engedélyével kerülhet sor. 4.§. Személyi követelmények 1. A versenyzõknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdõtéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védõfelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak. 2. Lágy kontaktlencse csak saját felelõsségre viselhetõ, de annak viselésével összefüggésben jelentkezõ problémák miatt a küzdelem huzamosabb idejû és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetõség. 3. A versenyzõk testét szárazra kell törölni, bõrvédõ krém, vékony rétegben, csak az arcon használható. 4. Nem vehet részt a mérkõzésen az a versenyzõ, akinek nyílt, vagy bekötött felrepedt sebe, sérülése van, különösen az arcán, fején (beleértve a füleket és az orrot is). A mérkõzés közben szerzett sérülést nem szabad ragtapasszal leragasztani. 5.§. A versenyzõk teendõi a mérkõzések során 1. A versenyzõk a ring mellett várakoznak a küzdelem megkezdése elõtt, majd a hangosan beszélõ szólítására felmennek a számukra kijelölt sarokba. Az elsõnek szólított versenyzõ mindig a pirossal jelzett sarkot foglalja el. 2. A versenyzõk ekkor a kötelezõ védõfelszerelések közül csak a bandázst, valamint a sípcsontvédõt, lábvédõt és a szuszpenzort (nõknél mellvédõt) viselhetik. 3. A vezetõ bíró megvizsgálja a versenyzõk testének tisztaságát, ruházatát, védõfelszereléseit, majd engedélyt ad a még hiányzó védõfelszerelések felvételére. 4. A védõfelszerelések feladása után a segédek távoznak a ringbõl, majd a versenyzõk a vezetõ bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására a ring közepére jönnek és köszöntésképpen összeütik kesztyûjüket. Ezután visszalépnek a ring sarkaiba és küzdõállást vesznek fel. 5. A küzdelem a vezetõ bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart. A "break" vezényszóra a versenyzõk kötelesek abbahagyni a küzdelmet, egy lépést hátralépni, majd ezután külön vezényszó nélkül folytathatják a küzdelmet. 6. A menetek végén a versenyzõk ismét visszatérnek a ring számukra kijelölt sarkaiba. A mérkõzés végén, a kesztyûk lehúzása után, a két versenyzõ a vezetõ bíró oldalán foglal helyet, aki kézfelemeléssel hirdeti ki az eredményt. 7. Amikor az egyik versenyzõnek meg kell igazítani a védõfelszerelését, vagy sérülését kell kezelni, vagy rászámolnak, akkor a másik versenyzõ azonnal az egyik semleges sarokba köteles menni. 6.§. A mérkõzések idõtartama 1. A mérkõzések idõtartama menetenként kettõ perc, a menetek között egyperces szünetekkel. 2. A felnõtt és junior korcsoportban a mérkõzések hárommenetesek, az ifjúsági korcsoportban kétmenetesek. Meghívásos, nemzetközi és professzionális mérkõzéseken a menetek száma 5, 8, 10 vagy 12 menet is lehet. 3. A mérkõzések egyes meneteinek idõtartamát az ún. futó idõ szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezetõ bíró "stop time" (idõ állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az idõ mérése folyamatosan történik. 4. A vezetõ bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védõfelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja. A rászámolásnál nem kell megállítani az órát. 5. Az idõ megállítását a versenyzõ is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezetõ bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyzõ ezáltal nem kerül hátrányba. 6. Szándékos idõhúzás ill. az idõ gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezetõ bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, továbbá a versenyzõ - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptethetõ. 7.§. Idõjelzés és az idõjelzéssel egybeesõ technikák 1. A menetek végén az idõmérõ jelez. Az idõjelzés hangjelzéssel történik. 2. A vezetõ bíró a menet végét jelzõ hangjelzésre azonnal megállítja a küzdelmet. 3. A menet a végét jelzõ hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidõben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetõk. 4. Amennyiben az egyik versenyzõre éppen rászámolnak és az idõmérõ jelzi a küzdõidõ leteltét, akkor a menetnek ez esetben még nincs vége. A vezetõ bírónak be kell fejeznie a számolást. A menet csak a számolás befejezése után ér véget: vagy az egyik versenyzõ kiszámolásával, vagy a folytatást jelzõ "fight" vezényszó kimondása után. 8.§. Találati felületek 1. Érvényes (pontot érõen támadható) találati felületek: § Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része. § Felsõ test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig. 2. (Pontot nem érõen) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része. 3. Érvénytelen, tiltott találati felületek: § a fejtetõ, § a tarkó, § a nyak, § a hát, a gerinc és a vesék, § a karok és a vállak, § az öv és a lábfej közötti részek. 9.§. Engedélyezett támadó felületek 1. Kéz: § az ököl elülsõ része. 2. Láb: § a talp, § lábél, § a lefeszített lábfej, A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem. 10.§. Engedélyezett technikák 1. Kéztechnikák: § egyenes ütés § horog ütés § csapott ütés 2. Rúgások: § egyenes rúgás § hátsó egyenes rúgás § oldalsó rúgás § köríves rúgás § fordított köríves (sarok) rúgás § balta rúgás § fordulásos rúgások § ugró rúgások 3. Lábsöprés: A lábsöprés csak abban az esetben értékelhetõ, ha § a technika az ellenfél lábfejének védõcipõvel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyzõ a lábfejének védõcipõvel borított részével támadott, § a megtámadott versenyzõ a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri, § a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt. 11.§. Tiltott technikák és akciók 1. Tiltott technikák: § ütés belsõ és külsõ kézéllel § kézhát ütés § tenyeres ütés § támadás ujjal § alkaros ütés § könyökütés § rúgás sípcsonttal § térdrúgás § dobások § a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák 2. Tiltott akciók: § érvénytelen találati felületek támadása § támadás nem engedélyezett támadó felülettel § huzamosabb ideig érvényes lábtechnikák nélküli küzdés § vissza nem lépés a "break" vezényszó után § "állj", vagy "break" utáni támadás § földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyzõ valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri) § a kötelek közé szorult ellenfél támadása § az ellenfél kötélen kívülre történõ nyomása § az öv szintje alá hajlás § a kötelek megfogása ill. kihasználása (lendület vételéhez) § fejelés § ütés vállal § lökés § fogás § menekülés, § kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása § szándékos földrekerülés § a fogvédõ szándékos kiejtése, vagy kiköpése § szándékos és ismételt idõhúzás § a ring engedély nélküli elhagyása a mérkõzés befejezõdése elõtt § passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése § a test beolajozása, vagy bekrémezése § bármely sportszerûtlen viselkedés § engedély nélküli beszéd küzdelem közben § a bírók, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni támadás a küzdõtéren és azon kívül a verseny ideje alatt. 3. Tiltott akciónak számít a versenyzõ edzõinek, segédeinek, csapattagjainak, vezetõinek bármely sportszerûtlen viselkedése is. 12.§. Az érvényes találat kritériumai 1. Érvényesnek, pontértékûnek ítélhetõ az a találat, amely § engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet § szabályosan, § kellõ gyorsasággal és § teljes erõvel hajtanak végre, § érvényes találati felületre irányul, § az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja, § a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact), § a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyzõ ellenfelét - szabálytalanul fellöki) 2. A nem teljes erõvel végrehajtott technikák érvénytelenek. 3. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell. 13.§. A találatok pontértékei 1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 12.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek. 2. A találatok pontértékei megegyeznek a Semi-contact szabályrendszer esetében ismertetett pontértékekkel. 3. Sorozattámadás esetén - ellentétben a Semi-contact szabályrendszerrel - az összes végrehajtott érvényes találatot figyelembe kell venni. 14.§. A rúgások minimális száma menetenként 1. A küzdelem során tilos a versenyzõknek csak kéztechnikákkal küzdeniük. 2. Egy versenyzõnek egy menetben legalább hat értékelhetõ lábtechnikát kell végrehajtania. 3. Egy lábtechnika akkor tekinthetõ értékelhetõnek, ha azt jól láthatóan - megfelelõ erõvel és gyorsasággal - az ellenfél megtámadására indították. Az így végrehajtott lábtechnika akkor is értékelhetõnek minõsül, ha az ellenfél azt blokkolta (nem érvényes találati felületre csapódott be), vagy még idõben ellépett annak becsapódása elõl. 4. A nem egyértelmûen támadó szándékkal és/vagy nem kellõ erõvel és/vagy megfelelõ távolságból indított lábtechnikák nem minõsíthetõk értékelhetõnek. 15.§. Büntetések 1. Azt a versenyzõt, aki a 11.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a vezetõ bíró büntetéssel sújtja. 3. A büntetések fokozatai - a menetenkénti kötelezõ rúgás-szám teljesítésének elmaradását kivéve - a következõk: § elsõ szabálysértés: figyelmeztetés (intés) § második szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning) § harmadik szabálysértés: hivatalos figyelmeztetés (warning) § negyedik szabálysértés: egy pont levonás § ötödik szabálysértés: leléptetés 4. Azt a versenyzõt, aki egy menetben nem teljesítette a minimálisan hat rúgást, a vezetõ bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - a menet végén hivatalos figyelmeztetésben (warning) részesíti ezért. Egyben közli vele azt is, hogy a következõ menetben, legalább hány értékelhetõ rúgást kell teljesítenie összesen, az abban a menetben kötelezõ hat rúgással együtt, figyelembe véve az elõzõ menetben nem teljesített rúgások számát is. Amennyiben ezt a rúgásszámot a versenyzõ a következõ menetben nem teljesíti, akkor a vezetõ bíró - a rúgásszámláló bíró jelzése alapján - pontlevonással sújtja a versenyzõt a menet végén. Ugyanígy kell eljárni, amennyiben a versenyzõ az azt követõ menetben sem teljesíti a számára kötelezõ minimális rúgásszámot. 5. Egy versenyzõnek egy mérkõzés alatt összesen legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb pontlevonással járó büntetendõ cselekményt hajt végre, úgy a versenyzõt le kell léptetni. 6. A pontozó és a rúgásszámláló bíróknak ügyelniük kell arra, hogy a szabálytalankodó versenyzõ nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért. Pl. egy, a vezetõ bíró megítélése és jelzése szerint, szabálytalanul végrehajtott rúgásért nem lehet pontot adnia a pontozó bírónak. Annak a versenyzõnek viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidõben értékelhetõ technikát hajt végre, annak számára megítélhetõ a megfelelõ pontértékû találat. 7. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, a menetenkénti kötelezõ rúgásszám teljesítésénél ettõl eltérni semmilyen indokkal nem lehet. A következõ, különösen súlyos szabálytalanságok esetében, a fokozati sorrend betartása nem kötelezõ: § "vak" technikák alkalmazása, § "állj" és "break" utáni támadás, § a küzdelem szándékos elkerülése, § sportszerûtlen magatartás. Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyzõ akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptethetõ. 8. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselkedését a következõk szerint lehet büntetni: § a csapattagok, vezetõk figyelmeztetése, § a csapattagok, vezetõk eltávolítása a küzdõtértõl, § pontlevonás a versenyzõtõl, § a versenyzõ leléptetése, § a csapat kizárása. 9. Figyelmeztetést (intést) adhat úgy is a vezetõ bíró, hogy nem állítja le a küzdelmet, de a hivatalos figyelmeztetéshez (warning) mindig meg kell állítani azt. A pontlevonásnál mindig meg kell állítani az idõt és gondoskodni kell arról, hogy a pontozó bíróknak, a versenyzõknek és az edzõknek is egyértelmû legyen ki, miért, milyen büntetést kap. 10. A figyelmeztetéseket és a pontlevonást a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szemben állva közli érthetõen és hangosan, miközben rámutat a vétkesre. 16.§. A bírók mûködése 1. A mérkõzések során egy vezetõ bíró (referee), három pontozó bíró (judge) és egy rúgásszámláló bíró (judge) mûködik közre. Öltözékük szürke nadrág, tengerészkék zakó, fehér ing, csokornyakkendõ és sportcipõ. 2. A vezetõ bíró a ringben, a pontozó bírók, valamint rúgásszámláló bíró a ring négy oldala mentén asztalok mellett ülve foglalnak helyet. 3. A vezetõ bíró a ringben nem viselhet zakót és szemüveget. 4. A vezetõ, a pontozó és a rúgásszámláló bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv elõírásain és a mérkõzésen történteken kívül semmiféle egyéb tényezõ nem játszhat szerepet. 17.§. A vezetõ bíró 1. A vezetõ bíró felelõs a mérkõzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzõk biztonságáért, a bíráskodás rendjéért. Ennek során kötelessége megakadályozni, hogy - indokolt esetben - egy versenyzõ szükségtelenül nagyarányú, kiütéses vereséget szenvedjen. 2. Ellenõrzi a versenyzõk ruházatát, védõfelszerelését, elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja az intéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat. 3. A mérkõzés végén összegyûjti a pontozó bíróktól a pontozó lapokat, ellenõrzi a tartalmukat, majd átadja azokat a fõbírónak. A pontozó bírók döntése, vagy a kiszámolás, kiütés, sérülés után, a hangosan beszélõ közlésével egyidõben kihirdeti az eredményt a gyõztes karjának felemelésével. 4. A vezetõ bírónak jogában áll: § befejezni a mérkõzést az egyik versenyzõ egyértelmû fölénye esetén, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az egyik versenyzõ képtelen a küzdelem folytatására, § intést, figyelmeztetést, pontlevonást adnia ill. leléptetnie a szabálytalankodó, sportszerûtlen magatartást tanúsító versenyzõt, § figyelmeztetni és/vagy leléptetni azt a versenyzõt, aki nem engedelmeskedik azonnal utasításainak, § figyelmeztetni és/vagy eltávolítani a ringtõl azt az edzõt, és/vagy segédet aki sportszerûtlen magatartást tanúsít, § felfüggesztenie leütésnél (knock-down) a számolást, ha az ellenfél nem megy azonnal a semleges sarokba, vagy a számolás közben kijön onnan, § kikérni a pontozó bírók véleményét minden olyan esetben, amikor nem biztos abban, hogy a helyes ítélet meghozatalához minden információ a rendelkezésére áll. 5. A vezetõ bíró, mûködése során három vezényszót használ: § a FIGHT vezényszó a küzdelem elindítására szolgál, § a STOP vezényszó, a küzdelem leállítására szolgál, § a BREAK vezényszó, az összeakaszkodott versenyzõk szétválasztására szolgál, amelynek elhangzása után mindkét versenyzõ köteles a küzdelmet abbahagyni, egy lépést hátralépni, majd a küzdelmet külön vezényszó nélkül folytatni. 18-.§. A pontozó bírók 1. A mérkõzéseken három pontozó bíró mûködik közre, munkájukat egymástól függetlenül végzik. 2. A pontozó bírók a mérkõzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, a szabályok alapján ítéletet alkotnak a versenyzõk által végrehajtott technikákról, szabálytalanságokról. A pontozó lapokon menetenként regisztrálják az egyes menetekre általuk adott pontszámokat, valamint a vezetõ bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat, majd a mérkõzés végén összegezik az egyes menetek pontszámait és ennek alapján megjelölik a mérkõzés gyõztesét. 3. A pontozó bírók a pontozó lapra csak a vezetõ bíró által megítélt hivatalos figyelmeztetéseket és pontlevonásokat jegyezhetik be, önhatalmúlag ilyet nem tehetnek. 4. A pontozó bírók a mérkõzés folyamán nem beszélhetnek sem a versenyzõkkel, sem az edzõkkel, sem pedig a többi pontozó bíróval, kivéve, ha a vezetõ bíró kikéri a véleményüket. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütközõ eseményt, cselekedetet, amely a vezetõ bíró figyelmét elkerülte, akkor a menetek közben kötelessége arra haladéktalanul felhívnia a figyelmét. 5. Amennyiben a vezetõ bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyõzõdésének megfelelõen hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia. 6. A pontozó bírók addig a helyükön maradnak, ameddig a mérkõzés eredményét ki nem hirdették. 19.§. A rúgásszámláló bíró 1. A mérkõzéseken egy rúgásszámláló bíró mûködik közre, munkáját a többi pontozó bírótól elkülönülten végzi. 2. A rúgásszámláló bíró a 14.§.-ban leírtak szerint folyamatosan értékeli és számolja a versenyzõk által végrehajtott rúgásokat és azok számát az erre szolgáló lapra lejegyzi. 3. A rúgásszámláló bíró a menetek végén tájékoztatja a vezetõ bírót arról, hogy § a menetenként szükséges minimális rúgásszám meg volt e mindkét versenyzõnél, § amennyiben nem, akkor melyik versenyzõnek mennyivel több ill. összesen hány rúgást kell minimálisan teljesítenie a következõ menetben. 20.§. A menetek pontozása 1. A meneteket a pontozó bírók menetenként pontozzák. Az egyes menetek pontozása 10 pontból indul, tört pont nem adható. 2. Az egyes menetek pontszámait § versenyzõk által elért találatok pontértékei, § a kapott pontlevonások (szabálytalanság, minimális rúgásszám nem teljesítése), valamint § az egyes menetekben adható extra pontok alapján kell a pontozó bíróknak meghatározniuk. 3. Az elsõ lépésben a pontozó bírók a menetek végén összeszámlálják az általuk megítélt találatok pontértékeit mindkét versenyzõnél. A menetre az a versenyzõ kap 10 pontot, amelyik, a találati pontszámok összeszámítása után, több pontot ért el. Amennyiben az egyes versenyzõknél a pontszámok azonosak, akkor a menet eredménye eldöntetlen. Ennek megfelelõen: § a menetben több találati pontszámot elért versenyzõnek 10 pontot kell adni, a vesztesnek arányosan kevesebbet (10:9), § azonos találati pontszám esetén mindkét versenyzõnek 10 pontot kell adni (10:10). 4. A következõ lépésben azt kell megnéznie a pontozó bírónak, hogy a menetben megítélt-e a vezetõ bíró valamely versenyzõnek pontlevonást, valamint adható-e extra pont valamelyik versenyzõnek azért, mert leütötte ellenfelét, vagy mert határozottabban jobb volt ellenfelénél. Ezekben az esetekben, az elõzõekben, a menetekre adott pontszámokból kell levonni § - az egyik, vagy mindkét versenyzõ pontszámából - a vezetõ bíró által adott (a pontozólapon regisztrált) pontlevonást (szabálytalanság és a minimális rúgásszám nem teljesítése miatt), valamint § - a menetben vesztes versenyzõ pontszámából - azt az extra pontot, amelyet a leütés (knock-down) miatt, vagy azért lehet adni a menetben gyõztesnek, mert az ellenfelénél a menetben határozottan jobb volt (10:8). 21.§. Pontozás a mérkõzés végén 1. A mérkõzés végén mindegyik pontozó bíró összeadja a saját pontozó lapján az egyes menetek pontszámait mindkét versenyzõnél. 2. A pontozó bírónál a mérkõzés gyõztese az a versenyzõ, akinél a menetek pontszámainak összege magasabb, mint ellenfelénél. 3. Amennyiben ez a számérték mindkét versenyzõnél azonos, akkor a pontozó bírónak mindenféleképpen meg kell jelölnie az egyik versenyzõt, aki véleménye szerint a mérkõzés gyõztese lesz, mert döntetlen eredmény nem születhet. 4. Azonos pontszám esetén, a gyõztes kijelöléséhez a pontozó bírónak a következõket kell megnéznie, ebben a sorrendben: § kapott-e valamelyik versenyzõ hivatalos figyelmeztetést, vagy pontlevonást? Az a versenyzõ, amelyik kapott, pontegyenlõség esetén nem lehet a gyõztes, ha ellenfele nem kapott õ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyõztest kijelölni, akkor: § melyik versenyzõ volt a mérkõzés folyamán a támadóbb, aki irányított? A támadóbbnak ítélt versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyõztest kijelölni, akkor: § melyik versenyzõnek volt a mérkõzés folyamán hatékonyabb a védekezése? A hatékonyabban védekezõ versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyõztest kijelölni, akkor: § melyik versenyzõ hajtott végre több értékelhetõ rúgást? A többet rúgó versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapján nem lehet a gyõztest kijelölni, akkor: § melyik versenyzõ mutatott tisztább küzdõstílust? A tisztább stílusban küzdõ versenyzõ lesz a gyõztes. 22.§. A mérkõzés gyõztesének meghatározása 1. Egy mérkõzésen a gyõztes meghatározására a következõk alapján kerülhet sor. 2. Pontozásos gyõzelem. A három pontozó bíró közül legalább kettõ által (a 20. és 21 §.-ban rögzítetteknek megfelelõen) gyõztesnek jelölt versenyzõ a mérkõzés gyõztese. (Winner by points, jele: P). 3. Gyõzelem feladással. Amennyiben egy versenyzõ, vagy edzõje, a mérkõzés folyamán feladja a küzdelmet, akkor ellenfele a gyõztes. (Abandontment, jele: AB). 4. Gyõzelem vezetõ bírói döntéssel § Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzõ döntõ fölényre tesz szert, úgy a vezetõ bíró - annak érdekében, hogy a gyengébbik versenyzõ ne szenvedjen a szükségesnél nagyobb arányú, esetleg kiütéses vereséget - leállíthatja a küzdelmet és a fölényben lévõ versenyzõt gyõztesnek nyilváníthatja. (Referee stops contest, jele: RSC). Ha a döntõ fölényt kiváltó támadások fejre irányulóak, úgy azt külön kell jelölni. (Referee stops contest hard blow, jele: RSCH). § Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzõ megsérül és az orvos véleménye szerint nem képes a küzdelem folytatására, úgy a vezetõ bíró leállítja a küzdelmet és a sérülésre vonatkozó szabályok alapján kijelöli a mérkõzés gyõztesét. (Referee stops contest, jele: RSC). 5. Gyõzelem leléptetéssel. Amennyiben a küzdelem során az egyik versenyzõt szabálytalanságok miatt leléptetik, akkor az ellenfele a mérkõzés gyõztese. Lehetséges mindkét versenyzõ leléptetése is, ebben az esetben nincs a mérkõzésnek gyõztese. (Disqualification, jele: DISQ). 6. Gyõzelem kiütéssel. Amennyiben egy versenyzõt leütnek és tíz másodpercen belül nem tudja folytatni a küzdelmet, úgy kiütöttnek kell nyilvánítani és az ellenfele lesz a gyõztes. Kiütésnek számít az is, ha egy versenyzõt egy mérkõzés alatt harmadszor - ifjúsági versenyeken másodszor - ütnek le. (Knock-out, jele: K.O.). 7. Gyõzelem az ellenfél meg nem jelenése miatt. Amennyiben az egyik versenyzõ nem jelenik meg a szólításra idõben a küzdõtéren, úgy három perc várakozás után ellenfele lesz a gyõztes. (Walk over, jele: W.O.). 23.§. Rászámolás 1. Leütés (knock-down) esetén a vezetõ bíró azonnal megállítja a küzdelmet és számolni kezdi a másodperceket. 2. A leütött versenyzõ ellenfelének a számolás megkezdése elõtt a semleges sarokba kell mennie, különben a vezetõ bíró nem kezdheti el a számolást. 3. Felfüggeszti a számolás a vezetõ bíró, amennyiben a számolás közben a leütött versenyzõ ellenfele a semleges sarokból kijön ill. folytatja azt, ha ismét visszatér. 4. A vezetõ bíró normál ütemben, hangosan másodpercenként egytõl tízig számol és közben a kezével is mutatja a számokat. 5. A küzdelem nem folytatódhat addig, amíg a vezetõ bíró nyolcig el nem számolt, még akkor sem, ha a leütött versenyzõ már a 8. másodperc elõtt küzdõképességet mutat, karjának küzdõállásban tartásával. 6. Ha a leütött versenyzõ a 8. másodpercben küzdõképességet mutat, akkor a nyolcadik másodperc után folytatódhat a küzdelem. 7. A leütött versenyzõnek legkésõbb a 9. másodpercben küzdõképességet kell mutatnia ahhoz, hogy a küzdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem történik meg és a vezetõ bíró elszámolt tízig, az azt jelenti, hogy a leütött versenyzõ kiütéses vereséget szenvedett. 8. Amennyiben a leütött versenyzõ a 8. másodpercben küzdõképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyzõ ismételten elesik, akkor a vezetõ bíró a nyolcadik másodperctõl folytatja a számolást. 9. Amennyiben a leütött versenyzõ a 9. másodpercben küzdõképességet mutatott és a küzdelem újraindult, de közvetlenül utána a leütött versenyzõ ismételten elesik, akkor a vezetõ bíró nem számol tovább, az a leütött versenyzõ kiütéses vereségét jelenti. 10. Amennyiben a vezetõ bíró elkezdte a számolást, a mérkõzést nem lehet feladni, sem a versenyzõ, sem pedig az edzõ részérõl. Erre csak a küzdelem újraindulása után kerülhet sor legközelebb (amennyiben a leütött versenyzõt nem számolták ki). 11. A küzdõképesség megítélésénél a vezetõ bírónak a leütött versenyzõ teljes állapotára kell figyelnie, önmagában a karok küzdõállásban tartása nem feltétlenül jelenti a küzdõképesség meglétét. 24.§. Segédek 1. Egy versenyzõnek legfeljebb két segéde (edzõ, másodedzõ) lehet egy mérkõzés folyamán. A küzdelem alatt a segédeknek minden kiegészítõ felszerelést (vödör, palack, szék stb.) el kell távolítaniuk a ringbõl és annak szélérõl is. 2. A segédek közül csak az egyik léphet a ringbe a mérkõzés elõtt, után és a szünetekben. 3. A segédek a küzdelem közben csak diszkrét módon adhatnak tanácsokat és a mérkõzés folyamán egyikük sem léphet fel a ring szélére. 4. A segéd feladhatja a mérkõzést a törölközõ bedobásával, de csak akkor, ha a versenyzõre éppen nem számolnak rá. 5. A segédeket, a szabályokat sértõ viselkedésükért a vezetõ bíró figyelmeztetheti és eltávolíthatja a küzdõtértõl. 25.§. A vezetõ bíró jelzései 1. A döntés: intés, a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szemben állva felemelt ujjával mutatja az intést és eközben közli annak okát. 2. A döntés: hivatalos figyelmeztetés, a vezetõ bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva felemelt ujjával mutatja a hivatalos figyelmeztetést (warning), rámutat a vétkesre és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát. 3. A döntés: pontlevonás, a vezetõ bíró egymás után a három pontozó bíró felé fordulva, rámutat a vétkesre, felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus). 4. A döntés: leléptetés, a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification). 5. A gyõztes kihirdetése: a vezetõ bíró a gyõztes versenyzõ kezét felemeli és eközben közli a gyõztes színét (winner red, vagy blue). vissza