Full-contact szablyrendszer |
 |
A full-contact rendszerû kzdelem sorn a versenyzõk teljes erõvel kivitelezett kz- s lbtechnikk vgrehajtsval igyekeznek minl tbb pontot szerezni. Ennek sorn szablyos, amennyiben a tmad az ellenfelt megrendti (leti), vagy kiti. A kzdelem folyamatos, azt a vezetõ br csak srls esetn, szablytalansgnl ill. megrendtõ erejû tallatnl lltja meg.
1.. A kzdõtr
1. A full-contact kzdelmet egy szablyos klvv ringben vvjk.
2. A ring mellett a kvetkezõ felszerelseket kell biztostani, mindkt versenyzõ, valamint segdeik szmra: kt szk, egy vdr, vagy cssze, vizes palack.
3. A ring mellett a kvetkezõ felszerelseket kell biztostani a brk szmra: ngy szk, ngy asztal,
2.. ltzk
1. A versenyeken a frfi versenyzõk flmeztelenl kzdenek s hossznadrgot viselnek. A nõi versenyzõk ruhzata felsõ rszbõl s hossznadrgbl ll. v viselse tilos.
2. Az ltzknek a kvetkezõ kvetelmnyeket kell kielgtenie: tisztnak s pnek kell lennie, a nadrg szrnak takarnia kell a bokt, nõknl a felsõrsznek nem felttlenl kell takarnia az egsz felsõtestet, gombot, villmzrat stb. nem tartalmazhat.
3. Az azonos klubhoz tartoz versenyzõknek - lehetõsg szerint - egyforma ltzket kell viselnik.
3.. Vdõfelszerelsek
1. Ktelezõ vdõfelszerelsek
vdõkesztyû A zrt kesztyûk a 67 kg-os slycsoporttal bezrlag 8 uncisak (kb. 255 g), e felett 10 uncisak (kb. 300 g). Fûzõs kesztyû nem hasznlhat.
lbvdõ A lbvdõknek (kb. 280 g) teljesen be kell fednik a lbfejet (a talp kivtelvel), belertve a sarkat is s legalbb t centimterrel a boka fl kell rnie.
fejvdõ A fejvdõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a halntkot, a tarkt, a fleket s az als llkapocs oldals rszt. A jromcsontot takar n. sparring fejvdõ nem hasznlhat.
spcsontvdõ A spcsontvdõ nem tartalmazhat semmifle kemny anyagot (kemny mûanyag, fm, fa).
fogvdõ
szuszpenzor Csak a nadrg alatt lehet viselni.
bandzs Hossza nem lehet tbb 2,5 mternl, szlessge 5 centimternl.
mellvdõ A nõi versenyzõknek.
2. Mg viselhetõ vdõfelszerelsek: knykvdõ, trdvdõ.
3. A vdõfelszerelseknek pnek, megfelelõ mretûnek s llapotaknak kell lennik. Nem lehet rajtuk fm csat, kapocs, vagy brmely srls okozsra alkalmas rsz.
4. A vdõfelszerelsek llapott a brk a kzdelem megkezdse elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ llapot vagy mretû, hinyos, szakadt vdõfelszerelseket viselõ versenyzõket utastaniuk kell a hinyok ptlsra, s/vagy cserre. A versenyzõnek az erre vonatkoz utastsoknak a lehetõ legrvidebb idõ (legfeljebb 3 perc) alatt kell eleget tennie, klnben a versenybõl kizrhat.
5. A vdõfelszerelsek mrkõzsek kzbeni cserje csak a vezetõ br engedlyvel kerlhet sor.
4.. Szemlyi kvetelmnyek
1. A versenyzõknek tiszta ltzetben s tiszta testtel kell a kzdõtren megjelennik. Nem viselhetnek - mg a vdõfelszerels alatt sem - semmifle fmes trgyat, krmeik, klnsen a lbon, nem lehetnek hosszak.
2. Lgy kontaktlencse csak sajt felelõssgre viselhetõ, de annak viselsvel sszefggsben jelentkezõ problmk miatt a kzdelem huzamosabb idejû s/vagy gyakori megszaktsra nincs lehetõsg.
3. A versenyzõk testt szrazra kell trlni, bõrvdõ krm, vkony rtegben, csak az arcon hasznlhat.
4. Nem vehet rszt a mrkõzsen az a versenyzõ, akinek nylt, vagy bekttt felrepedt sebe, srlse van, klnsen az arcn, fejn (belertve a fleket s az orrot is). A mrkõzs kzben szerzett srlst nem szabad ragtapasszal leragasztani.
5.. A versenyzõk teendõi a mrkõzsek sorn
1. A versenyzõk a ring mellett vrakoznak a kzdelem megkezdse elõtt, majd a hangosan beszlõ szltsra felmennek a szmukra kijellt sarokba. Az elsõnek szltott versenyzõ mindig a pirossal jelzett sarkot foglalja el.
2. A versenyzõk ekkor a ktelezõ vdõfelszerelsek kzl csak a bandzst, valamint a spcsontvdõt, lbvdõt s a szuszpenzort (nõknl mellvdõt) viselhetik.
3. A vezetõ br megvizsglja a versenyzõk testnek tisztasgt, ruhzatt, vdõfelszerelseit, majd engedlyt ad a mg hinyz vdõfelszerelsek felvtelre.
4. A vdõfelszerelsek feladsa utn a segdek tvoznak a ringbõl, majd a versenyzõk a vezetõ br "shake hands!" (kzfogs!) felszltsra a ring kzepre jnnek s kszntskppen sszetik kesztyûjket. Ezutn visszalpnek a ring sarkaiba s kzdõllst vesznek fel.
5. A kzdelem a vezetõ br "fight" (harcolj!) veznyszavra indul s a "stop" (llj!) veznyszig tart. A "break" veznyszra a versenyzõk ktelesek abbahagyni a kzdelmet, egy lpst htralpni, majd ezutn kln veznysz nlkl folytathatjk a kzdelmet.
6. A menetek vgn a versenyzõk ismt visszatrnek a ring szmukra kijellt sarkaiba. A mrkõzs vgn, a kesztyûk lehzsa utn, a kt versenyzõ a vezetõ br oldaln foglal helyet, aki kzfelemelssel hirdeti ki az eredmnyt.
7. Amikor az egyik versenyzõnek meg kell igaztani a vdõfelszerelst, vagy srlst kell kezelni, vagy rszmolnak, akkor a msik versenyzõ azonnal az egyik semleges sarokba kteles menni.
6.. A mrkõzsek idõtartama
1. A mrkõzsek idõtartama menetenknt kettõ perc, a menetek kztt egyperces sznetekkel.
2. A felnõtt s junior korcsoportban a mrkõzsek hrommenetesek, az ifjsgi korcsoportban ktmenetesek. Meghvsos, nemzetkzi s professzionlis mrkõzseken a menetek szma 5, 8, 10 vagy 12 menet is lehet.
3. A mrkõzsek egyes meneteinek idõtartamt az n. fut idõ szerint kell mrni, vagyis a menet megkezdse utn az rt csak a vezetõ br "stop time" (idõ llj!) utastsra llthatjk meg, egybknt az idõ mrse folyamatosan trtnik.
4. A vezetõ br csak indokolt esetben - pl. srls, ruha-, vagy vdõfelszerels igaztsa, szablytalansg szlelse miatt - llthatja le az rt. Pontlevons esetn mindig meg kell lltania az rt, figyelmeztetsekhez csak akkor, ha ezt szksgesnek tartja. A rszmolsnl nem kell meglltani az rt.
5. Az idõ meglltst a versenyzõ is krheti (karja felnyjtsval), de a vezetõ br ennek a krsnek csak akkor kteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja s gy tli meg, hogy a msik versenyzõ ezltal nem kerl htrnyba.
6. Szndkos idõhzs ill. az idõ gyakori s indokolatlan megllttatsa miatt a vezetõ brnak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, tovbb a versenyzõ - a kzdelem szndkos elkerlsnek cmn - pontlevonssal sjthat s le is lptethetõ.
7.. Idõjelzs s az idõjelzssel egybeesõ technikk
1. A menetek vgn az idõmrõ jelez. Az idõjelzs hangjelzssel trtnik.
2. A vezetõ br a menet vgt jelzõ hangjelzsre azonnal meglltja a kzdelmet.
3. A menet a vgt jelzõ hangjelzsig tart, az addig ill. az azzal egyidõben vgrehajtott akcik (tallatok, szablytalansgok) rtkelhetõk.
4. Amennyiben az egyik versenyzõre ppen rszmolnak s az idõmrõ jelzi a kzdõidõ leteltt, akkor a menetnek ez esetben mg nincs vge. A vezetõ brnak be kell fejeznie a szmolst. A menet csak a szmols befejezse utn r vget: vagy az egyik versenyzõ kiszmolsval, vagy a folytatst jelzõ "fight" veznysz kimondsa utn.
8.. Tallati felletek
1. rvnyes (pontot rõen tmadhat) tallati felletek:
Fej: az arc, a homlok, a fej oldals rsze.
Felsõ test: ell a nyaktl lefel az vig, oldalt a test kzpvonalig.
2. (Pontot nem rõen) tmadhat fellet: lbsprs esetn a lbfej boka alatti rsze.
3. rvnytelen, tiltott tallati felletek:
a fejtetõ, a tark, a nyak, a ht, a gerinc s a vesk, a karok s a vllak, az v s a lbfej kztti rszek.
9.. Engedlyezett tmad felletek
1. Kz: az kl ellsõ rsze.
2. Lb: a talp, lbl, a lefesztett lbfej, A balta, a fordtott krves, valamint a fordulsos rgsoknl csak a talp lehet a tmad fellet, a sarok nem.
10.. Engedlyezett technikk
1. Kztechnikk: egyenes ts horog ts csapott ts
2. Rgsok: egyenes rgs hts egyenes rgs oldals rgs krves rgs fordtott krves (sarok) rgs balta rgs fordulsos rgsok ugr rgsok
3. Lbsprs: A lbsprs csak abban az esetben rtkelhetõ, ha
a technika az ellenfl lbfejnek vdõcipõvel bortott rszre irnyul s a lbsprst vgrehajt versenyzõ a lbfejnek vdõcipõvel bortott rszvel tmadott, a megtmadott versenyzõ a lbsprs kvetkeztben azonnal elesik, vagyis valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri, a tmad a lbsprs vgrehajtsa alatt s utn talpon marad s ms testrszvel nem rinti a talajt.
11.. Tiltott technikk s akcik
1. Tiltott technikk: ts belsõ s klsõ kzllel kzht ts tenyeres ts tmads ujjal alkaros ts knykts rgs spcsonttal trdrgs dobsok a tekintettel nem ksrt, n. vak technikk
2. Tiltott akcik: rvnytelen tallati felletek tmadsa tmads nem engedlyezett tmad fellettel huzamosabb ideig rvnyes lbtechnikk nlkli kzds vissza nem lps a "break" veznysz utn "llj", vagy "break" utni tmads fldre kerlt ellenfl tmadsa (fldre kerls: amikor a versenyzõ valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri) a ktelek kz szorult ellenfl tmadsa az ellenfl ktlen kvlre trtnõ nyomsa az v szintje al hajls a ktelek megfogsa ill. kihasznlsa (lendlet vtelhez) fejels ts vllal lks fogs menekls, kiforduls, rvnytelen tallati fellet mutatsa szndkos fldrekerls a fogvdõ szndkos kiejtse, vagy kikpse szndkos s ismtelt idõhzs a ring engedly nlkli elhagysa a mrkõzs befejezõdse elõtt passzivits, a kzdelem szndkos elkerlse a test beolajozsa, vagy bekrmezse brmely sportszerûtlen viselkeds engedly nlkli beszd kzdelem kzben a brk, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni tmads a kzdõtren s azon kvl a verseny ideje alatt. 3. Tiltott akcinak szmt a versenyzõ edzõinek, segdeinek, csapattagjainak, vezetõinek brmely sportszerûtlen viselkedse is.
12.. Az rvnyes tallat kritriumai
1. rvnyesnek, pontrtkûnek tlhetõ az a tallat, amely
engedlyezett, nem tiltott technika, amelyet szablyosan, kellõ gyorsasggal s teljes erõvel hajtanak vgre, rvnyes tallati felletre irnyul, az rvnyes tallati felletet az rvnyes tmad fellettel tmadja, a tmad s tallati felletek rintkeznek egymssal (contact), a vgrehajts - belertve az ugr tsek s rgsok esetn a fldre rkezst is - nem jr egyenslyvesztssel (nem szmt egyenslyvesztsnek, ha a tallattal elrt versenyzõ ellenfelt - szablytalanul fellki)
2. A nem teljes erõvel vgrehajtott technikk rvnytelenek.
3. rvnyes tallatot csak a felletek rintkezsnek hangja alapjn megtlni nem lehet, a brknak a tallat megtlshez a tmad s a tallati felletek tallkozst felttlenl ltniuk kell.
13.. A tallatok pontrtkei
1. Csak azokat a tallatokat lehet pontozni, amelyek a 12..-ban meghatrozott kritriumoknak mindenben megfelelnek.
2. A tallatok pontrtkei megegyeznek a Semi-contact szablyrendszer esetben ismertetett pontrtkekkel.
3. Sorozattmads esetn - ellenttben a Semi-contact szablyrendszerrel - az sszes vgrehajtott rvnyes tallatot figyelembe kell venni.
14.. A rgsok minimlis szma menetenknt
1. A kzdelem sorn tilos a versenyzõknek csak kztechnikkkal kzdenik.
2. Egy versenyzõnek egy menetben legalbb hat rtkelhetõ lbtechnikt kell vgrehajtania.
3. Egy lbtechnika akkor tekinthetõ rtkelhetõnek, ha azt jl lthatan - megfelelõ erõvel s gyorsasggal - az ellenfl megtmadsra indtottk. Az gy vgrehajtott lbtechnika akkor is rtkelhetõnek minõsl, ha az ellenfl azt blokkolta (nem rvnyes tallati felletre csapdott be), vagy mg idõben ellpett annak becsapdsa elõl.
4. A nem egyrtelmûen tmad szndkkal s/vagy nem kellõ erõvel s/vagy megfelelõ tvolsgbl indtott lbtechnikk nem minõsthetõk rtkelhetõnek.
15.. Bntetsek
1. Azt a versenyzõt, aki a 11..-ban felsorolt tiltott technikk s akcik valamelyikt elkveti, a vezetõ br bntetssel sjtja.
3. A bntetsek fokozatai - a menetenknti ktelezõ rgs-szm teljestsnek elmaradst kivve - a kvetkezõk:
elsõ szablysrts: figyelmeztets (ints) msodik szablysrts: hivatalos figyelmeztets (warning) harmadik szablysrts: hivatalos figyelmeztets (warning) negyedik szablysrts: egy pont levons tdik szablysrts: lelptets
4. Azt a versenyzõt, aki egy menetben nem teljestette a minimlisan hat rgst, a vezetõ br - a rgsszmll br jelzse alapjn - a menet vgn hivatalos figyelmeztetsben (warning) rszesti ezrt. Egyben kzli vele azt is, hogy a kvetkezõ menetben, legalbb hny rtkelhetõ rgst kell teljestenie sszesen, az abban a menetben ktelezõ hat rgssal egytt, figyelembe vve az elõzõ menetben nem teljestett rgsok szmt is. Amennyiben ezt a rgsszmot a versenyzõ a kvetkezõ menetben nem teljesti, akkor a vezetõ br - a rgsszmll br jelzse alapjn - pontlevonssal sjtja a versenyzõt a menet vgn. Ugyangy kell eljrni, amennyiben a versenyzõ az azt kvetõ menetben sem teljesti a szmra ktelezõ minimlis rgsszmot.
5. Egy versenyzõnek egy mrkõzs alatt sszesen legfeljebb kt pontlevonsa lehet. Amennyiben jabb pontlevonssal jr bntetendõ cselekmnyt hajt vgre, gy a versenyzõt le kell lptetni.
6. A pontoz s a rgsszmll brknak gyelnik kell arra, hogy a szablytalankod versenyzõ nem kaphat egyszerre bntetst s pontot egy technikrt. Pl. egy, a vezetõ br megtlse s jelzse szerint, szablytalanul vgrehajtott rgsrt nem lehet pontot adnia a pontoz brnak. Annak a versenyzõnek viszont, aki a rajta esett srelemmel egyidõben rtkelhetõ technikt hajt vgre, annak szmra megtlhetõ a megfelelõ pontrtkû tallat.
7. A bntetseket ltalban a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni, a menetenknti ktelezõ rgsszm teljestsnl ettõl eltrni semmilyen indokkal nem lehet. A kvetkezõ, klnsen slyos szablytalansgok esetben, a fokozati sorrend betartsa nem ktelezõ: "vak" technikk alkalmazsa, "llj" s "break" utni tmads, a kzdelem szndkos elkerlse, sportszerûtlen magatarts.
Ezek esetben, indokolt helyzetben, a versenyzõ akr azonnal pontlevonssal sjthat vagy le is lptethetõ.
8. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselkedst a kvetkezõk szerint lehet bntetni:
a csapattagok, vezetõk figyelmeztetse, a csapattagok, vezetõk eltvoltsa a kzdõtrtõl, pontlevons a versenyzõtõl, a versenyzõ lelptetse, a csapat kizrsa.
9. Figyelmeztetst (intst) adhat gy is a vezetõ br, hogy nem lltja le a kzdelmet, de a hivatalos figyelmeztetshez (warning) mindig meg kell lltani azt. A pontlevonsnl mindig meg kell lltani az idõt s gondoskodni kell arrl, hogy a pontoz brknak, a versenyzõknek s az edzõknek is egyrtelmû legyen ki, mirt, milyen bntetst kap.
10. A figyelmeztetseket s a pontlevonst a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva kzli rthetõen s hangosan, mikzben rmutat a vtkesre.
16.. A brk mûkdse
1. A mrkõzsek sorn egy vezetõ br (referee), hrom pontoz br (judge) s egy rgsszmll br (judge) mûkdik kzre. ltzkk szrke nadrg, tengerszkk zak, fehr ing, csokornyakkendõ s sportcipõ.
2. A vezetõ br a ringben, a pontoz brk, valamint rgsszmll br a ring ngy oldala mentn asztalok mellett lve foglalnak helyet.
3. A vezetõ br a ringben nem viselhet zakt s szemveget.
4. A vezetõ, a pontoz s a rgsszmll brk nllan, legjobb szakmai tudsuk s lelkiismeretk alapjn, prtatlanul hozzk meg tleteiket. tlkezskben a szablyknyv elõrsain s a mrkõzsen trtnteken kvl semmifle egyb tnyezõ nem jtszhat szerepet.
17.. A vezetõ br
1. A vezetõ br felelõs a mrkõzs szablyok szerinti levezetsrt, a versenyzõk biztonsgrt, a brskods rendjrt. Ennek sorn ktelessge megakadlyozni, hogy - indokolt esetben - egy versenyzõ szksgtelenl nagyarny, kitses veresget szenvedjen.
2. Ellenõrzi a versenyzõk ruhzatt, vdõfelszerelst, elindtja s meglltja a kzdelmet, rtkeli az esemnyeket, bemondja s bemutatja az intseket, figyelmeztetseket, pontlevonsokat.
3. A mrkõzs vgn sszegyûjti a pontoz brktl a pontoz lapokat, ellenõrzi a tartalmukat, majd tadja azokat a fõbrnak. A pontoz brk dntse, vagy a kiszmols, kits, srls utn, a hangosan beszlõ kzlsvel egyidõben kihirdeti az eredmnyt a gyõztes karjnak felemelsvel.
4. A vezetõ brnak jogban ll: befejezni a mrkõzst az egyik versenyzõ egyrtelmû flnye esetn, vagy ha gy tli meg, hogy az egyik versenyzõ kptelen a kzdelem folytatsra, intst, figyelmeztetst, pontlevonst adnia ill. lelptetnie a szablytalankod, sportszerûtlen magatartst tanst versenyzõt, figyelmeztetni s/vagy lelptetni azt a versenyzõt, aki nem engedelmeskedik azonnal utastsainak, figyelmeztetni s/vagy eltvoltani a ringtõl azt az edzõt, s/vagy segdet aki sportszerûtlen magatartst tanst,
felfggesztenie letsnl (knock-down) a szmolst, ha az ellenfl nem megy azonnal a semleges sarokba, vagy a szmols kzben kijn onnan, kikrni a pontoz brk vlemnyt minden olyan esetben, amikor nem biztos abban, hogy a helyes tlet meghozatalhoz minden informci a rendelkezsre ll.
5. A vezetõ br, mûkdse sorn hrom veznyszt hasznl: a FIGHT veznysz a kzdelem elindtsra szolgl, a STOP veznysz, a kzdelem lelltsra szolgl, a BREAK veznysz, az sszeakaszkodott versenyzõk sztvlasztsra szolgl, amelynek elhangzsa utn mindkt versenyzõ kteles a kzdelmet abbahagyni, egy lpst htralpni, majd a kzdelmet kln veznysz nlkl folytatni.
18-.. A pontoz brk
1. A mrkõzseken hrom pontoz br mûkdik kzre, munkjukat egymstl fggetlenl vgzik.
2. A pontoz brk a mrkõzs folyamn folyamatosan figyelemmel ksrik az esemnyeket, a szablyok alapjn tletet alkotnak a versenyzõk ltal vgrehajtott technikkrl, szablytalansgokrl. A pontoz lapokon menetenknt regisztrljk az egyes menetekre ltaluk adott pontszmokat, valamint a vezetõ br ltal megtlt hivatalos figyelmeztetseket s pontlevonsokat, majd a mrkõzs vgn sszegezik az egyes menetek pontszmait s ennek alapjn megjellik a mrkõzs gyõztest.
3. A pontoz brk a pontoz lapra csak a vezetõ br ltal megtlt hivatalos figyelmeztetseket s pontlevonsokat jegyezhetik be, nhatalmlag ilyet nem tehetnek.
4. A pontoz brk a mrkõzs folyamn nem beszlhetnek sem a versenyzõkkel, sem az edzõkkel, sem pedig a tbbi pontoz brval, kivve, ha a vezetõ br kikri a vlemnyket. Amennyiben egy pontoz br szrevesz valamely szablyknyvbe tkzõ esemnyt, cselekedetet, amely a vezetõ br figyelmt elkerlte, akkor a menetek kzben ktelessge arra haladktalanul felhvnia a figyelmt.
5. Amennyiben a vezetõ br s/vagy a msik pontoz br megprblja rbeszlni a pontoz brt a szablyoknak s legjobb meggyõzõdsnek megfelelõen hozott tletnek a megvltoztatsra, akkor azt ktelessge megtagadnia.
6. A pontoz brk addig a helykn maradnak, ameddig a mrkõzs eredmnyt ki nem hirdettk. 19.. A rgsszmll br
1. A mrkõzseken egy rgsszmll br mûkdik kzre, munkjt a tbbi pontoz brtl elklnlten vgzi.
2. A rgsszmll br a 14..-ban lertak szerint folyamatosan rtkeli s szmolja a versenyzõk ltal vgrehajtott rgsokat s azok szmt az erre szolgl lapra lejegyzi.
3. A rgsszmll br a menetek vgn tjkoztatja a vezetõ brt arrl, hogy
a menetenknt szksges minimlis rgsszm meg volt e mindkt versenyzõnl, amennyiben nem, akkor melyik versenyzõnek mennyivel tbb ill. sszesen hny rgst kell minimlisan teljestenie a kvetkezõ menetben.
20.. A menetek pontozsa
1. A meneteket a pontoz brk menetenknt pontozzk. Az egyes menetek pontozsa 10 pontbl indul, trt pont nem adhat.
2. Az egyes menetek pontszmait
versenyzõk ltal elrt tallatok pontrtkei, a kapott pontlevonsok (szablytalansg, minimlis rgsszm nem teljestse), valamint az egyes menetekben adhat extra pontok
alapjn kell a pontoz brknak meghatrozniuk.
3. Az elsõ lpsben a pontoz brk a menetek vgn sszeszmlljk az ltaluk megtlt tallatok pontrtkeit mindkt versenyzõnl. A menetre az a versenyzõ kap 10 pontot, amelyik, a tallati pontszmok sszeszmtsa utn, tbb pontot rt el. Amennyiben az egyes versenyzõknl a pontszmok azonosak, akkor a menet eredmnye eldntetlen. Ennek megfelelõen:
a menetben tbb tallati pontszmot elrt versenyzõnek 10 pontot kell adni, a vesztesnek arnyosan kevesebbet (10:9), azonos tallati pontszm esetn mindkt versenyzõnek 10 pontot kell adni (10:10).
4. A kvetkezõ lpsben azt kell megnznie a pontoz brnak, hogy a menetben megtlt-e a vezetõ br valamely versenyzõnek pontlevonst, valamint adhat-e extra pont valamelyik versenyzõnek azrt, mert lettte ellenfelt, vagy mert hatrozottabban jobb volt ellenfelnl. Ezekben az esetekben, az elõzõekben, a menetekre adott pontszmokbl kell levonni
- az egyik, vagy mindkt versenyzõ pontszmbl - a vezetõ br ltal adott (a pontozlapon regisztrlt) pontlevonst (szablytalansg s a minimlis rgsszm nem teljestse miatt), valamint
- a menetben vesztes versenyzõ pontszmbl - azt az extra pontot, amelyet a lets (knock-down) miatt, vagy azrt lehet adni a menetben gyõztesnek, mert az ellenfelnl a menetben hatrozottan jobb volt (10:8).
21.. Pontozs a mrkõzs vgn
1. A mrkõzs vgn mindegyik pontoz br sszeadja a sajt pontoz lapjn az egyes menetek pontszmait mindkt versenyzõnl.
2. A pontoz brnl a mrkõzs gyõztese az a versenyzõ, akinl a menetek pontszmainak sszege magasabb, mint ellenfelnl.
3. Amennyiben ez a szmrtk mindkt versenyzõnl azonos, akkor a pontoz brnak mindenflekppen meg kell jellnie az egyik versenyzõt, aki vlemnye szerint a mrkõzs gyõztese lesz, mert dntetlen eredmny nem szlethet.
4. Azonos pontszm esetn, a gyõztes kijellshez a pontoz brnak a kvetkezõket kell megnznie, ebben a sorrendben:
kapott-e valamelyik versenyzõ hivatalos figyelmeztetst, vagy pontlevonst? Az a versenyzõ, amelyik kapott, pontegyenlõsg esetn nem lehet a gyõztes, ha ellenfele nem kapott õ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapjn nem lehet a gyõztest kijellni, akkor:
melyik versenyzõ volt a mrkõzs folyamn a tmadbb, aki irnytott? A tmadbbnak tlt versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapjn nem lehet a gyõztest kijellni, akkor:
melyik versenyzõnek volt a mrkõzs folyamn hatkonyabb a vdekezse? A hatkonyabban vdekezõ versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapjn nem lehet a gyõztest kijellni, akkor:
melyik versenyzõ hajtott vgre tbb rtkelhetõ rgst? A tbbet rg versenyzõ lesz a gyõztes. Amennyiben ennek alapjn nem lehet a gyõztest kijellni, akkor:
melyik versenyzõ mutatott tisztbb kzdõstlust? A tisztbb stlusban kzdõ versenyzõ lesz a gyõztes.
22.. A mrkõzs gyõztesnek meghatrozsa
1. Egy mrkõzsen a gyõztes meghatrozsra a kvetkezõk alapjn kerlhet sor.
2. Pontozsos gyõzelem. A hrom pontoz br kzl legalbb kettõ ltal (a 20. s 21 .-ban rgztetteknek megfelelõen) gyõztesnek jellt versenyzõ a mrkõzs gyõztese. (Winner by points, jele: P).
3. Gyõzelem feladssal. Amennyiben egy versenyzõ, vagy edzõje, a mrkõzs folyamn feladja a kzdelmet, akkor ellenfele a gyõztes. (Abandontment, jele: AB).
4. Gyõzelem vezetõ bri dntssel Amennyiben a kzdelem sorn az egyik versenyzõ dntõ flnyre tesz szert, gy a vezetõ br - annak rdekben, hogy a gyengbbik versenyzõ ne szenvedjen a szksgesnl nagyobb arny, esetleg kitses veresget - lellthatja a kzdelmet s a flnyben lvõ versenyzõt gyõztesnek nyilvnthatja. (Referee stops contest, jele: RSC). Ha a dntõ flnyt kivlt tmadsok fejre irnyulak, gy azt kln kell jellni. (Referee stops contest hard blow, jele: RSCH).
Amennyiben a kzdelem sorn az egyik versenyzõ megsrl s az orvos vlemnye szerint nem kpes a kzdelem folytatsra, gy a vezetõ br lelltja a kzdelmet s a srlsre vonatkoz szablyok alapjn kijelli a mrkõzs gyõztest. (Referee stops contest, jele: RSC).
5. Gyõzelem lelptetssel. Amennyiben a kzdelem sorn az egyik versenyzõt szablytalansgok miatt lelptetik, akkor az ellenfele a mrkõzs gyõztese. Lehetsges mindkt versenyzõ lelptetse is, ebben az esetben nincs a mrkõzsnek gyõztese. (Disqualification, jele: DISQ).
6. Gyõzelem kitssel. Amennyiben egy versenyzõt letnek s tz msodpercen bell nem tudja folytatni a kzdelmet, gy kitttnek kell nyilvntani s az ellenfele lesz a gyõztes. Kitsnek szmt az is, ha egy versenyzõt egy mrkõzs alatt harmadszor - ifjsgi versenyeken msodszor - tnek le. (Knock-out, jele: K.O.).
7. Gyõzelem az ellenfl meg nem jelense miatt. Amennyiben az egyik versenyzõ nem jelenik meg a szltsra idõben a kzdõtren, gy hrom perc vrakozs utn ellenfele lesz a gyõztes. (Walk over, jele: W.O.).
23.. Rszmols
1. Lets (knock-down) esetn a vezetõ br azonnal meglltja a kzdelmet s szmolni kezdi a msodperceket.
2. A lettt versenyzõ ellenfelnek a szmols megkezdse elõtt a semleges sarokba kell mennie, klnben a vezetõ br nem kezdheti el a szmolst.
3. Felfggeszti a szmols a vezetõ br, amennyiben a szmols kzben a lettt versenyzõ ellenfele a semleges sarokbl kijn ill. folytatja azt, ha ismt visszatr.
4. A vezetõ br norml temben, hangosan msodpercenknt egytõl tzig szmol s kzben a kezvel is mutatja a szmokat.
5. A kzdelem nem folytatdhat addig, amg a vezetõ br nyolcig el nem szmolt, mg akkor sem, ha a lettt versenyzõ mr a 8. msodperc elõtt kzdõkpessget mutat, karjnak kzdõllsban tartsval.
6. Ha a lettt versenyzõ a 8. msodpercben kzdõkpessget mutat, akkor a nyolcadik msodperc utn folytatdhat a kzdelem.
7. A lettt versenyzõnek legksõbb a 9. msodpercben kzdõkpessget kell mutatnia ahhoz, hogy a kzdelmet folytathassa. Amennyiben ez nem trtnik meg s a vezetõ br elszmolt tzig, az azt jelenti, hogy a lettt versenyzõ kitses veresget szenvedett.
8. Amennyiben a lettt versenyzõ a 8. msodpercben kzdõkpessget mutatott s a kzdelem jraindult, de kzvetlenl utna a lettt versenyzõ ismtelten elesik, akkor a vezetõ br a nyolcadik msodperctõl folytatja a szmolst.
9. Amennyiben a lettt versenyzõ a 9. msodpercben kzdõkpessget mutatott s a kzdelem jraindult, de kzvetlenl utna a lettt versenyzõ ismtelten elesik, akkor a vezetõ br nem szmol tovbb, az a lettt versenyzõ kitses veresgt jelenti.
10. Amennyiben a vezetõ br elkezdte a szmolst, a mrkõzst nem lehet feladni, sem a versenyzõ, sem pedig az edzõ rszrõl. Erre csak a kzdelem jraindulsa utn kerlhet sor legkzelebb (amennyiben a lettt versenyzõt nem szmoltk ki).
11. A kzdõkpessg megtlsnl a vezetõ brnak a lettt versenyzõ teljes llapotra kell figyelnie, nmagban a karok kzdõllsban tartsa nem felttlenl jelenti a kzdõkpessg megltt.
24.. Segdek
1. Egy versenyzõnek legfeljebb kt segde (edzõ, msodedzõ) lehet egy mrkõzs folyamn. A kzdelem alatt a segdeknek minden kiegsztõ felszerelst (vdr, palack, szk stb.) el kell tvoltaniuk a ringbõl s annak szlrõl is.
2. A segdek kzl csak az egyik lphet a ringbe a mrkõzs elõtt, utn s a sznetekben.
3. A segdek a kzdelem kzben csak diszkrt mdon adhatnak tancsokat s a mrkõzs folyamn egyikk sem lphet fel a ring szlre.
4. A segd feladhatja a mrkõzst a trlkzõ bedobsval, de csak akkor, ha a versenyzõre ppen nem szmolnak r.
5. A segdeket, a szablyokat srtõ viselkedskrt a vezetõ br figyelmeztetheti s eltvolthatja a kzdõtrtõl.
25.. A vezetõ br jelzsei
1. A dnts: ints, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva felemelt ujjval mutatja az intst s ekzben kzli annak okt.
2. A dnts: hivatalos figyelmeztets, a vezetõ br egyms utn a hrom pontoz br fel fordulva felemelt ujjval mutatja a hivatalos figyelmeztetst (warning), rmutat a vtkesre s ekzben kzli a figyelmeztets szmt s okt.
3. A dnts: pontlevons, a vezetõ br egyms utn a hrom pontoz br fel fordulva, rmutat a vtkesre, felemeli ujjt, majd lefel fordtja alkarjt s ekzben kzli a pont levonst (one point minus).
4. A dnts: lelptets, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szembellva karjait befel fordtott tenyrrel mellmagassgban keresztbe rakja s ekzben kzli a lelptets tnyt (disqualification).
5. A gyõztes kihirdetse: a vezetõ br a gyõztes versenyzõ kezt felemeli s ekzben kzli a gyõztes sznt (winner red, vagy blue).
vissza
|