Semi-contact szablyrendszer |
 | A semi-contact rendszerû kzdelem sorn a versenyzõk jl kontrolllt s gyorsan kivitelezett kz- s lbtechnikk vgrehajtsval igyekeznek minl tbb pontot szerezni. A kzdelmet a vezetõ br minden egyes rtkelhetõ tallatnl meglltja s a pontokat megtli.
1.. A kzdõtr
1. A kzdõtr felnõtt s junior versenyeken egy 8x8 mteres, ifjsgi, serdlõ s gyermek versenyeken egy 6x6 mteres ngyzet, melyet a padl szntõl jl megklnbztethetõ sznnel kell jellni. A kzdõteret jellõ vonalak vastagsga minimum t, maximum 10 cm. A padl anyaga lehet lakkozott parketta, mûanyag borts vagy tatami.
2. A kzdõtren bell a vezetõ br s a kt versenyzõ helyt kell megjellni egy-egy 50 cm hossz vonallal. A vezetõ br helye a zsûri asztallal szembeni tls oldalvonaltl mrt 2,5 (8x8 m.) ill. 2,0 (6x6 m.) mteres tvolsgban van kzpen. A versenyzõk helyt az oldalvonalaktl szmtott 2,0 (8x8 m.) ill. 1,5 (6x6 m.) mteres tvolsgban kell kijellni.
2.. ltzk
1. A versenyzõk a versenyeken kzdõruht viselnek, amely lehet karate-gi, V kivgs felsõrsz nadrggal, valamint az vfokozatuknak megfelelõ sznû vet. Gyermek s serdlõ versenyeken pl viselse megengedett.
2. Az ltzknek a kvetkezõ kvetelmnyeket kell kielgtenie:
tisztnak s pnek kell lennie, a nadrg szrnak takarnia kell a bokt, a felsõrsz ujjnak legalbb knykig kell rnie, gombot, villmzrat stb. nem tartalmazhat,
3. Az azonos klubhoz tartoz versenyzõknek - lehetõsg szerint - egyforma ltzket kell viselnik.
3.. Vdõfelszerelsek
1. Ktelezõ vdõfelszerelsek
vdõkesztyû Felnõtt s junior versenyeken nyitott, ifjsgi, serdlõ s gyermek versenyeken zrt kesztyû. A nyitott kesztyû prnzatnak be kell bortania az klt, a hvelykujjat s a belsõ kzlt (ridge hand), fednie kell az ujjakat, belertve az ujjhegyeket is, valamint legalbb t centimterrel a csukl fl kell rnie. nttt, poliuretn anyag, valamint fûzõs kesztyû nem hasznlhat.
lbvdõ A lbvdõknek teljesen be kell fednik a lbfejet (a talp kivtelvel), belertve a sarkat is s legalbb t centimterrel a boka fl kell rnie. nttt, poliuretn anyag lbvdõ nem hasznlhat.
fejvdõ Gyermek s serdlõ versenyeken a fejvdõ ajnlott, nem ktelezõ. A fejvdõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a halntkot, a tarkt, a fleket s az als llkapocs oldals rszt. A jromcsontot takar n. sparring fejvdõ nem hasznlhat.
spcsontvdõ A spcsontvdõ nem tartalmazhat semmifle kemny anyagot (kemny mûanyag, fm, fa).
fogvdõ Gyermek s serdlõ versenyeken ajnlott.
herevdõ Csak a nadrg alatt lehet viselni. Gyermek s serdlõ versenyeken ajnlott.
2. Ajnlott vdõfelszerelsek
bandzs Hossza nem lehet tbb 2,5 mternl, szlessge 5 centimternl. mellvdõ nõknek
3. Mg viselhetõ vdõfelszerelsek: knykvdõ, trdvdõ, alkarvdõ.
4. A vdõfelszerelseknek pnek, megfelelõ mretûnek s llapotaknak kell lennik. Nem lehet rajtuk fm csat, kapocs, vagy brmely srls okozsra alkalmas rsz.
5. A vdõfelszerelsek llapott a brk a kzdelem megkezdse elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ llapot vagy mretû, hinyos, szakadt vdõfelszerelseket viselõ versenyzõket utastaniuk kell a hinyok ptlsra, s/vagy cserre. A versenyzõnek az erre vonatkoz utastsoknak a lehetõ legrvidebb idõ alatt kell eleget tennie, klnben a versenybõl kizrhat.
6. A vdõfelszerelsek mrkõzsek kzbeni cserje csak a vezetõ br engedlyvel kerlhet sor.
4.. Szemlyi kvetelmnyek
1. A versenyzõknek tiszta ltzetben s tiszta testtel kell a kzdõtren megjelennik. Nem viselhetnek - mg a vdõfelszerels alatt sem - semmifle fmes trgyat, krmeik, klnsen a lbon, nem lehetnek hosszak.
2. Lgy kontaktlencse csak sajt felelõssgre viselhetõ, de annak viselsvel sszefggsben jelentkezõ problmk miatt a kzdelem huzamosabb idejû s/vagy gyakori megszaktsra nincs lehetõsg.
3. Amennyiben a versenyzõ hossz hajat visel, gy azt ssze kell fognia hajgumival.
5.. A versenyzõk teendõi a mrkõzsek sorn
1. A versenyzõk, a szltsra jelentkeznek a kzdõtr mellett a kzdelem megkezdse elõtt. Az elsõnek szltott versenyzõ mindig a vezetõ br jobb keze felli helyet, a piros oldalt, foglalja el.
2. A vdõfelszerelsek felvtele utn a pontoz brk ellenõrzik a versenyzõk ruhzatt s a vdõfelszerelseket.
3. A vdõfelszerelsben az oldalvonalak mentn vrakoz versenyzõket a vezetõ br a kzdõtrre szltja, akik a szmukra kijellt szakaszokhoz lpnek s alapllsban vrakoznak.
4. A vezetõ br "shake hands!" (kzfogs!) felszltsra elõrelpnek s kszntskppen sszetik kesztyûjket. Ezutn visszalpnek a helykre s kzdõllst vesznek fel.
5. A kzdelem a vezetõ br "fight" (harcolj!) veznyszavra indul s a "stop" (llj!) veznyszig tart.
6. A "stop" veznysz utn a versenyzõk mindig visszatrnek a szmukra kijellt szakaszra s onnan folytatjk tovbb a kzdelmet.
7. A kzdelem befejezsekor a versenyzõk a szmukra kijellt szakaszokon vrjk, hogy a vezetõ br kihirdesse az eredmnyt. A gyõztes kihirdetse utn a versenyzõk ismtelten kezet fognak.
8. Az a versenyzõ, aki a kzdelem megszaktst akarja a vezetõ brtl krni (vdõfelszerels vagy ruhaigazts, esetleg srls miatt), az egyik karjt magasra tartva jelzi az idõkrst s kzli a vezetõ brval annak okt.
9. Dntetlennl ill. tbbmenetes mrkõzsek esetben, a menetek kztti pihenõidõben a versenyzõk a kzdõteret nem hagyhatjk el, csak az oldalvonalig htralpve vrakozhatnak a folytatsra.
10. A versenyzõt a mrkõzsre egy edzõ ksrheti el. Az edzõ a kzdõtrre nem lphet, tancsokat diszkrt mdon adhat a mrkõzs folyamn, a mrkõzs menett nem zavarhatja
6.. Gyõzelem egyni versenyeken
1. Az a versenyzõ a gyõztes, aki - beleszmtva a pontlevonsokat is - tbb pontot gyûjttt ssze a mrkõzs folyamn, mint ellenfele. Amennyiben a mrkõzs alatt a brk nem tltek pontot az egyik versenyzõnek sem, de az egyiket egy, vagy kt pont levonsval sjtottk, gy az ellenfele megnyerte a mrkõzst.
2. Kt, vagy tbbmenetes rendszerben a menetek sszestett pontszma alapjn kell a gyõztest kihirdetni.
3. Amennyiben a mrkõzs idejnek letelte utn a kt versenyzõ sszestett - a pontlevonsokkal egytt szmtott - pontjainak szma egyenlõ, a mrkõzs eredmnye (a rendes kzdõidõ letelte utn) dntetlen s ekkor a dntetlenre vonatkoz szablyok szerint kell a mrkõzst folytatni.
4. Amennyiben a mrkõzs ideje alatt a kt versenyzõ pontszmai kztt legalbb 10 pontos a klnbsg, gy mrkõzst be kell fejezni s a tbb pontot elrõ versenyzõt kell gyõztesnek kihirdetni.
5. Ha egy versenyzõ feladja a kzdelmet, vagy nem jelenik meg a kzdõtren a szltsra, akkor az ellenfele gyõz.
6. Egyni krmrkõzseknl egyenlõ szm gyõzelem esetn az a gyõztes akinek, a mrkõzs(ek) folyamn sszesen szerzett s kapott pontjai kztti klnbsg a legnagyobb, ha ez egyenlõ, akinek, a mrkõzs(ek) folyamn sszesen szerzett pontjainak szma magasabb, ha ez is egyenlõ, aki az egyms elleni mrkõzsen gyõztt. A lelptetssel, srls miatt ill. feladssal megnyert mrkõzsek eredmnyeit 5:0 pontarnnyal kell a szmtsnl figyelembe venni.
7.. Gyõzelem csapatversenyeken
1. Csapatversenyeken, a felnõtt s a junior korcsoportban a csapatokat minden esetben a versenyzõk nvekvõ slysorrendjnek megfelelõen kell sszelltani. A serdlõ s a gyermek korcsoportokban csapatversenyt csak azonos kor- s slycsoportokhoz tartoz csapatok kztt lehet rendezni.
2. A csapatokban szereplõk ltszma, a felnõtt s junior korcsoportokban a frfiaknl 5 fõ (minimum3), kt tartalkkal, a nõknl 3 fõ (minimum 2), 1 tartalkkal.
3. A serdlõ s a gyermek korcsoportokban a csapatokban szereplõk ltszmt a kirsban kell meghatrozni gy, hogy az nem lehet tbb, mint a felnõtt korcsoportban meghatrozott ltszm.
4. Amennyiben a csapatokban indulk ltszma nem ri el az elõrt ltszmot. gy a hinyz versenyzõk mrkõzseit az ellenflnl megnyertnek kell tekinteni 5:0 pontarnnyal.
5. A csapatversenyek sorn a mrkõzseket az egyni mrkõzsek szablyai szerint kell lejtszani.
6. Az a csapat a gyõztes, amelyik tbb gyõzelmet aratott, figyelembe vve a hinyz csapattagok (4. pont) miatti megnyert mrkõzseket is.
7. Amennyiben a csapatok gyõzelmeinek szma egyenlõ, gy az egyni krmrkõzsekre vonatkoz szablyokat kell rtelemszerûen alkalmazni azzal a klnbsggel, hogy egyenlõ pontklnbsg s egyenlõ szm adott tallat esetn egy-egy kijellt csapattag egy jabb mrkõzssel dnti el a csapattallkoz eredmnyt.
8.. A mrkõzsek idõtartama
1. A mrkõzsek idõtartama menetenknt kettõ perc, a menetek kztt egyperces sznetekkel. A mrkõzsek lehetnek egy ill. tbbmenetesek. A menetek szmrl a kirsban kell szlni.
2. A felnõtt s junior korcsoportban, a bajnoki cmet eldntõ egyni versenyeken a ngy kz bejutottaknl (belertve a hrmas s ngyes krmrkõzseket is) a mrkõzsek ktmenetesek, a felnõtt korcsoportban a dntõk hrommenetesek.
3. A mrkõzsek egyes meneteinek idõtartamt az n. fut idõ szerint kell mrni, vagyis a menet megkezdse utn az rt csak a vezetõ br "stop time" (idõ llj!) utastsra llthatjk meg, egybknt az idõ mrse folyamatosan trtnik.
4. A vezetõ br csak indokolt esetben - pl. srls, ruha-, vagy vdõfelszerels igaztsa, szablytalansg szlelse miatt - llthatja le az rt. Pontlevons esetn mindig meg kell lltania az rt, figyelmeztetsekhez csak akkor, ha ezt szksgesnek tartja.
5. Az idõ meglltst a versenyzõ is krheti (karja felnyjtsval), de a vezetõ br ennek a krsnek csak akkor kteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja s gy tli meg, hogy a msik versenyzõ ezltal nem kerl htrnyba.
6. Szndkos idõhzs ill. az idõ gyakori s indokolatlan megllttatsa miatt a vezetõ brnak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, tovbb, a pontoz brk tbbsgnek egyetrtse esetn a versenyzõ - a kzdelem szndkos elkerlsnek cmn - pontlevonssal sjthat s le is lptethetõ.
9.. Hosszabbts (dntetlen esetn)
1. Amennyiben a mrkõzs (rendes) idõtartamnak letelte utn a versenyzõknek azonos pontszmuk van, akkor a mrkõzs eredmnye eldntetlen (draw). Miutn a dntetlen eredmnyt a vezetõ br kihirdette egyperces pihenõidõ utn egy egyperces hosszabbts kvetkezik.
2. Ha a hosszabbts letelte utn sem lehet a pontszmok alapjn gyõztest hirdetni. akkor a versenyzõk - pihenõ idõ nlkl - a dntsig folytatjk a kzdelmet, idõkorlt nlkl.
3. A mrkõzst ezutn az elsõ rvnyes tallatot elrõ versenyzõ nyeri. Az a versenyzõ is gyõz, aki ugyan nem rt el elõszr tallatot, viszont ellenfelt pontlevonssal sjtjk.
4. A hosszabbts nem j mrkõzs, hanem a kzdelem folytatst jelenti. A versenyzõk cselekedeteinek megtlse azonos mdon s folyamatosan trtnik a mrkõzs (rendes) idõtartama s a hosszabbtsok alatt.
10.. Idõjelzs s az idõjelzssel egybeesõ technikk
1. A menetek, ill. a hosszabbtsok vgn az idõmrõ jelez. Az idõjelzs - lehetõsg szerint mindig - hangjelzssel trtnik (de ennek hinyban az idõjelzs trtnhet valamely knnyû trgy bedobsval is).
2. A vezetõ br a mrkõzs vgt jelzõ hangjelzsre azonnal meglltja a mrkõzst.
3. A mrkõzs a vgt jelzõ hangjelzsig tart, az addig ill. az azzal egyidõben vgrehajtott akcik (tallatok, szablytalansgok) rtkelhetõk.
11.. A kzdõtr elhagysa, kilps a kzdõtrrõl
1. Amennyiben a versenyzõ egyik lba a kzdõteret hatrol vonalon kvlre kerlt az mg nem szmt a kzdõtr elhagysnak s kilpsnek sem.
2. Ekkor, az egyik lbval a kzdõtren kvl tartzkod versenyzõt rvnyes technikkkal tallatot rõen lehet tmadni, az õ ltala bevitt tallatok viszont nem rtkelhetõek, csak miutn mindkt lbval visszatrt a kzdõtrre.
3. Ha a versenyzõ mindkt lba a kzdõtren kvlre kerlt, akkor az a kzdõtr elhagysnak szmt. Amint az egyik versenyzõ elhagyja a kzdõteret, a vezetõ br meglltja a kzdelmet s a versenyzõket visszarendeli a kijellt helykre.
4. A kzdõtr elhagysa akkor szmt kilpsnek, ha a mindkt lbval a kzdõteret elhagy versenyzõ kimeneklt, vagy taktikai mozgs kzben lpett ki mindkt lbval a vonalon tlra.
5. Nem szmt kilpsnek a kzdõtr elhagysa, ha az egyik versenyzõt kilktk, vagy egy ts ill. rgs kvetkeztben kerlt a vonalon kvlre, tovbb, ha a versenyzõk folyamatos harc kzben - egyenlõ felekknt - kerlnek a vonalon tlra.
6. A kilps tnyt minden esetben a brk llaptjk meg, ill. - a tbbsgi elv alapjn dntenek arrl, hogy a kzdõtr elhagysa kilpsnek minõsl, vagy sem.
12.. A kilpsek szankcii
1. A kilpsek tnyt s a kilpsek szmt a vezetõ br a kilpõ versenyzõnek jelzi s azt a zsûriasztalnl is feljegyzik.
2. Az elsõ kilps utn a versenyzõ figyelmeztetsben rszesl.
3. A msodik kilps utn a versenyzõ figyelmeztetsben rszesl.
4. A harmadik kilps utn egy pontot le kell vonni a kilpõ versenyzõtõl.
5. A negyedik kilps utn a kilpõ versenyzõt le kell lptetni.
6. A kilpsek megtlse s szmolsa az egsz mrkõzs folyamn (belertve a hosszabbtsokat is) azonos mdon s folyamatosan trtnik.
13.. Tallati felletek
1. rvnyes (pontot rõen tmadhat) tallati felletek:
Fej: az arc, a homlok, a fej oldals rsze, a tark. Gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a tark tmadsa tilos.
Felsõ test: ell a nyaktl lefel az vig, oldalt a test kzpvonalig.
2. (Pontot nem rõen) tmadhat fellet: lbsprs esetn a lbfej boka alatti rsze.
3. rvnytelen, tiltott tallati felletek:
a fejtetõ, a nyak, a ht, a gerinc s a vesk, a karok s a vllak, az v s a lbfej kztti rszek.
14.. Engedlyezett tmad felletek
1. Kz: az kl ellsõ rsze, a kzht, a belsõ kzl (ridgehand) Gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a belsõ kzl hasznlata tilos.
2. Lb: a talp, lbl, a lefesztett lbfej, A balta, a fordtott krves, valamint a fordulsos rgsoknl csak a talp lehet a tmad fellet, a sarok nem.
15.. Engedlyezett technikk
1. Kztechnikk: egyenes ts horog ts csapott ts kzht ts belsõ kzl ts (gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a belsõ kzl hasznlata tilos)
2. Rgsok: egyenes rgs hts egyenes rgs oldals rgs krves rgs fordtott krves (sarok) rgs balta rgs fordulsos rgsok ugr rgsok
3. Lbsprs: A lbsprs csak abban az esetben rtkelhetõ, ha a technika az ellenfl lbfejnek vdõcipõvel bortott rszre irnyul s a lbsprst vgrehajt versenyzõ a lbfejnek vdõcipõvel bortott rszvel tmadott, a megtmadott versenyzõ a lbsprs kvetkeztben azonnal elesik, vagyis valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri, a tmad a lbsprs vgrehajtsa alatt s utn talpon marad s ms testrszvel nem rinti a talajt.
16.. Tiltott technikk s akcik 1. Tiltott technikk: ts klsõ kzllel tenyeres ts tmads ujjal alkaros ts knykts rgs spcsonttal trdrgs dobsok a tekintettel nem ksrt, n. vak technikk
2. Tiltott akcik: rvnytelen tallati felletek tmadsa tmads nem engedlyezett tmad fellettel "llj" utni tmads fldre kerlt ellenfl tmadsa (fldre kerls: amikor a versenyzõ valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri) kilps fejels ts vllal lks fogs menekls, kiforduls, rvnytelen tallati fellet mutatsa szndkos fldrekerls szndkos s ismtelt idõhzs a fogvdõ szndkos kiejtse, vagy kikpse nem kontrolllt, tl erõs tmads passzivits, a kzdelem szndkos elkerlse brmely sportszerûtlen viselkeds engedly nlkli beszd kzdelem kzben a brk, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni tmads a kzdõtren s azon kvl a verseny ideje alatt.
3. Tiltott akcinak szmt a versenyzõ csapattagjainak, edzõinek, vezetõinek brmely sportszerûtlen viselkedse is.
17.. Az rvnyes tallat kritriumai
1. rvnyesnek, pontrtkûnek tlhetõ az a tallat, amely
engedlyezett, nem tiltott technika, amelyet szablyosan, kellõ gyorsasggal s ellenõrztt flerõvel hajtanak vgre, rvnyes tallati felletre irnyul, az rvnyes tallati felletet az rvnyes tmad fellettel tmadja, a tmad s tallati felletek rintkeznek egymssal (contact), a vgrehajts - belertve az ugr tsek s rgsok esetn a fldre rkezst is - nem jr egyenslyvesztssel (nem szmt egyenslyvesztsnek, ha a tallattal elrt versenyzõ ellenfelt - szablytalanul fellki) ugr tsek s rgsok esetn a kzdõtrre trtnik a fldrerkezs
2. Az ellenõrztt felrõt a fejre irnyul tmadsoknl klnsen szigoran kell megkvetelni.
3. A tmadsok erejt gy kell kontrolllni, hogy az ne okozzon srlst, harckptelensget, amely a tmadt elõnyhz juttatn.
4. A tmadsok erejnek megtlsben elsõsorban nem a megtmadott versenyzõ reakciit kell alapul venni, hanem a tmad ltal alkalmazott erõ nagysgt.
5. rvnyes tallatot csak a felletek rintkezsnek hangja alapjn megtlni nem lehet, a brknak a tallat megtlshez a tmad s a tallati felletek tallkozst felttlenl ltniuk kell.
18.. A tallatok pontrtkei
1. Csak azokat a tallatokat lehet pontozni, amelyek a 17..-ban meghatrozott kritriumoknak mindenben megfelelnek. A tallatok pontrtkei a kvetkezõk:
Egy pont: - minden kzzel vgrehajtott tmads,
- testre irnyul (nem ugr) rgs,
- lbsprs.
Kettõ pont: - fejre irnyul rgs,
- testre irnyul ugr rgs.
Hrom pont: - fejre irnyul ugr rgs.
2. Nem adhat pont az rvnyes lbsprst azonnal kvetõ technikra.
3. Sorozattmads esetn - mivel a vezetõ br minden rvnyes tallatnl meglltja a mrkõzst - csak a stop (llj!) veznyszig vgrehajtott elsõ rvnyes tallat vehetõ figyelembe.
4. A kt versenyzõ ltal egyidõben vgrehajtott n. egyttes tallatok esetben, mindkt tallatra meg kell tlni a tallatnak megfelelõ pontszmot.
19.. Bntetsek
1. Azt a versenyzõt, aki a 16..-ban felsorolt tiltott technikk s akcik valamelyikt elkveti, a brk bntetssel sjtjk. A tiltott technikk s akcik kzl kln kell kezelni a kilpseket ill. a kilpseken tl felsoroltakat.
2. A kilpseket a 12..-ban rszletezettek szerint kell bntetni a brknak.
3. A tbbi szablysrts bntetsnek fokozatai a kvetkezõk:
elsõ szablysrts: figyelmeztets (warning) msodik szablysrts: figyelmeztets (warning) harmadik szablysrts egy pont levons negyedik szablysrts lelptets
4. Egy versenyzõnek egy mrkõzs alatt (belertve a hosszabbtsokat is) legfeljebb kt pontlevonsa lehet. Amennyiben jabb bntetendõ cselekmnyt hajt vgre (kilp, vagy ismt szablytalankodik), gy a versenyzõt le kell lptetni.
5. A szablytalankod versenyzõ nem kaphat egyszerre bntetst s pontot egy technikrt (pl. egy tl erõs tsrt nem lehet pontot s figyelmeztetst adni), szmra a szablytalansgrt jr, megfelelõ fokozat bntetst kell megtlni. Az a versenyzõ viszont, aki a rajta esett srelemmel egyidõben rtkelhetõ technikt hajt vgre, akkor szmra megtlhetõ a megfelelõ pontrtkû tallat s ellenfelnek a bntets. Hangslyozand az egyidejûsg, ha ez nem ll fenn, akkor az elõbb bekvetkezõ esemny alapjn kell tlni.
6. A bntetseket ltalban a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilpseknl ettõl eltrni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a kvetkezõ klnsen slyos szablytalansgok esetben a fokozati sorrend betartsa nem ktelezõ:
"vak" technikk alkalmazsa, nem kontrolllt, tl erõs tmadsok, "llj" utni tmads, a kûzdelem szndkos elkerlse, sportszerûtlen magatarts
Ezek esetben, indokolt helyzetben, a versenyzõ akr azonnal pontlevonssal sjthat vagy le is lptethetõ.
7. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselkedst a kvetkezõk szerint lehet bntetni:
a csapattagok, vezetõk figyelmeztetse, a csapattagok, vezetõk eltvoltsa a kzdõtrtõl, pontlevons a versenyzõtõl, a versenyzõ lelptetse, a csapat kizrsa.
8. A szablytalansgok tnyrõl, annak minõstsrõl, valamint a bntets mrtkrõl a brk dntenek. A versenyzõt pontlevonssal sjtani, ill. lelptetni csak bri tancskozs (s a tbbsgi elv szerint hozott dnts) alapjn lehet. Ennek nem mond ellent, ha a vezetõ br a harmadik kilps utn, bri tancskozs nlkl tli meg a pontlevonst, hiszen a brk mr a hrom kilps (a tbbsgi elv szerinti) megtlsvel dntttek a pontlevonsrl.
9. A figyelmeztetseket a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva kzli rthetõen s hangosan, hogy mindkt versenyzõ s edzõ hallja. Az idõt csak abban az esetben kell ilyenkor lelltani, ha a vezetõ br gy tli meg, hogy e nlkl az egyik versenyzõ jogosulatlan elõnyhz jutna.
10. Pontlevonsnl mindig meg kell lltani az idõt s gondoskodni kell arrl, hogy a versenyzõknek, az edzõknek s a jegyzõknyvet vezetõnek is egyrtelmû legyen ki, mirt kap bntetst.
20.. A brk mûkdse
1. A mrkõzsek sorn egy vezetõ br (referee) s kt pontoz br (judge) mûkdik kzre. ltzkk szrke nadrg, fehr ing s sportcipõ. A brk nem viselhetnek rt, vtskt stb.
2. A vezetõ br a kzdõtren, a pontoz brk a vezetõ brval ellenttes oldalon - lehetõleg - az oldalvonalak mentn, a versenyzõktõl megfelelõ tvolsgban mozogva ksrik figyelemmel a mrkõzsen trtnteket. Mozgsuk sorn a vezetõ br pozcija a meghatroz, a pontoz brknak trekednik kell, hogy a brk egymshoz viszonytott helyzetben meglvõ kpzeletbeli hromszget llandan fenntartsk.
3. A brk nllan, legjobb szakmai tudsuk s lelkiismeretk alapjn, prtatlanul hozzk meg tleteiket. tlkezskben a szablyknyv elõrsain s a mrkõzsen trtnteken kvl semmifle egyb tnyezõ nem jtszhat szerepet.
4. Az egyes bri tletek alapjn a dntseket meghozni, kizrlag a tbbsgi elv felttlen rvnyeslsvel lehet. A tbbsgi elv azt jelenti, hogy dntst csak legalbb kt br azonos vlemnye alapjn lehet hozni.
5. Az tlethozatal tekintetben a brk teljesen egyenrangak, a dntsekhez a vezetõ brnak ktelessge azonos mdon s sllyal figyelembe vennie a pontoz brk tleteit s vlemnyt.
21.. A vezetõ br
1. A vezetõ br felelõs a mrkõzs szablyok szerinti levezetsrt, a versenyzõk biztonsgrt, a brskods rendjrt.
2. Elindtja s meglltja a kzdelmet, rtkeli az esemnyeket, bemondja s bemutatja a tallatokat, kilpseket, figyelmeztetseket, pontlevonsokat.
3. Az tlethozatalban a vezetõ br egyenrangan, nyilvnosan s folyamatosan rszt vesz, munkja nem egyszerûen a kt pontoz br dntseinek sszegzsbõl s a dntsek kihirdetsbõl ll.
4. Azonnal meg kell lltania a kzdelmet, ha õ maga, vagy a pontoz brk valamely olyan esemnyt (tallat, szablytalansg stb.) lttak ill. jeleztek, amely bri tlkezst s dntst ignyel.
5. Munkja sorn fokozottan gyelnie kell a tbbsgi elv rvnyre juttatsra, ennek biztostshoz szksg esetn tancskozhat segtõivel.
6. A vezetõ brnak joga van egyszemlyben figyelmeztetst adnia. Ezzel a jogval azonban csak nagy krltekintssel, egyrtelmû helyzetekben szabad lnie.
22.. A pontoz brk
1. A mrkõzseken rsztvevõ kt pontoz br, mielõtt a versenyzõket a vezetõ br a kzdõtrre szltja, ellenõrzi a versenyzõk ruhzatt, vdõfelszerelst.
2. A mrkõzs folyamn folyamatosan figyelemmel ksrik az esemnyeket, tletet alkotnak s errõl a vezetõ brt egyrtelmû jelekkel, szksg esetn szban is, tjkoztatjk.
3. A pontoz brknak ktelessgk minden felmerlõ esemnyrõl s a lehetõ legrvidebb idõn bell tletet hozni. tleteik nyilvnosak.
4. Amennyiben egy pontoz br szrevesz valamely szablyknyvbe tkzõ esemnyt, cselekedetet, amely a vezetõ br figyelmt elkerlte ktelessge arra haladktalanul felhvni a figyelmet.
5. Amennyiben a vezetõ br s/vagy a msik pontoz br megprblja rbeszlni a pontoz brt a szablyoknak s legjobb meggyõzõdsnek megfelelõen hozott tletnek a megvltoztatsra, akkor azt ktelessge megtagadnia.
6. Meg kell tagadnia a rszvtelt a pontoz brnak, a szablyoknak nem megfelelõen hozott dntsekben. Ilyen esetben ktelessge a fõbrnak jelezni a trtnteket.
23.. A pontok megtlsnek szablyai
1. Amikor a brk - belertve ktelezõ mdon a vezetõ brt is - gy tlik meg, hogy egy versenyzõ rvnyes tallatot rt el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rmutatva a pontot elrt versenyzõre.
2. Az egyes bri tletek sszeszmllsa utn a vezetõ br kihirdeti a dntst. Ahhoz, hogy pontot lehessen megtlni legalbb kt azonos bri tletnek kell lennie (amelyek kztt nincs felttlenl a vezetõ br tlete).
3. Egy br tlete alapjn pontot megtlni nem lehet.
4. Amennyiben kt br gy tli meg, hogy nem volt tallat, vagy nem ltta a tallatot, akkor pontot tlni nem lehet.
5. Amennyiben a brk mindkt versenyzõnl egyidõben jeleznek tallatot, akkor azt a tallatot kell megtlni, amelyet legalbb kt br jelzett. Ez azt jelenti, hogy kt, egyttes tallatot jelzõ, azonos tlet mellett mr rdektelen a harmadik tlet, meg kell tlni az egyttes tallatrt jr pontokat.
6. Abban az esetben, ha kt br ugyanannl a versenyzõnl jelez tallatot, de a jelzett tallatok pontrtke klnbzõ, akkor mindig a kvetkezõk szerint kell eljrni:
meg kell lltani a mrkõzst s tisztzni kell, hogy ugyanarra a tmadsra jeleztek tallatot a brk, vagy sem, ha nem ugyanarrl a tmadsrl van sz, akkor a dnts az, hogy: nincs pont, hiszen nincs kt azonos vlemny, ha ugyanarrl a tmadsrl van sz, akkor az alacsonyabb rtkû pontrtket kell megtlni.
7. A pontok megtlsnek elveit s szablyait kell kvetni a bntetsek megtlsnl is.
24.. Bri jelzsek
1. Pontok jelzse: a brk a tallatot elrt versenyzõre mutatnak
egy pont esetn egy ujjal, vzszintesen, kettõ pont esetn kt ujjal, 450 fokos szgben, hrom pont esetn hrom ujjal, fggõlegesen feltartott kzzel (mikzben a szabadon maradt kezkkel a tallatot elrõ versenyzõre mutatnak).
2. "Nincs tallat" jelzse: a brk, mindkt karjukkal a testk elõtt, tbbszr fentrõl lefel legyezõ mozdulatot tesznek.
3. "Nem volt lthat a tallat" jelzse: a brk, mindkt tenyerket befel nyitva a szemk el teszik.
4. "Kilps" jelzse: a brk a kilpett versenyzõ mgtti oldalvonalra mutatnak tbbszr a vonal irnyban.
5. "Szablytalansg" jelzse: a brk a fejk felett krzõ mozdulatokat tesznek s a szablytalan versenyzõre mutatnak.
25.. A vezetõ br jelzsei s veznyszavai
1. A dnts: pont, a vezetõ br a zsûriasztallal szembellva, a pontot elrt versenyzõ felõli kezvel maga elõtt mutatja ujjaival a pont szmt s utna a versenyzõ fel int. A jelzssel egyidõben bemondja a tallat pontszmt (one-two-three point) s a versenyzõ oldalnak sznt (red vagy blue).
2. A dnts: figyelmeztets, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva felemelt ujjval mutatja a figyelmeztetst (warning) s ekzben kzli a figyelmeztets szmt s okt.
3. A dnts: pontlevons, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva felemeli ujjt, majd lefel fordtja alkarjt s ekzben kzli a pont levonst (one point minus).
4. A dnts: lelptets, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szembellva karjait befel fordtott tenyrrel mellmagassgban keresztbe rakja s ekzben kzli a lelptets tnyt (disqualification).
5. A gyõztes kihirdetse: a vezetõ br a gyõztes versenyzõ felli kezt felemeli s a gyõztes fel int s ekzben kzli a gyõztes sznt (winner red, vagy blue).
6. A dntetlen kihirdetse: a vezetõ br kt karjval, kifordtott tenyrrel a kt versenyzõ fel int s kzli a dntetlen tnyt (draw), majd a hosszabbtst.
7. A hosszabbts bejelentse: A vezetõ br a dntetlen kihirdetse utn, a helyn llva, hvelyk ujjval mutatva kzli az egy perc hosszabbtst (one minute overtime).
8. Az elsõ rvnyes tallatig foly hosszabbts bejelentse: A vezetõ br a hosszabbts utni dntetlen (draw) kihirdetse utn, a helyn llva, hvelyk ujjval mutatva kzli az elsõ rvnyes tallatig foly hosszabbtst (first point in the overtime).
vissza
|