Martin oldala
Martin oldala
Men
 
McLarenF1 a vilg legjobb autja
 
Ferrarik
 
Tuningok
 
Trabant
 
Peugeot tuning kiegsztk
 
Skateboard
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Bush bemutat
 
Debil
 
Egrkvet
 
Legyen a kezdoldalam
 
Jobb klikk tilts
 
Idmr
 
Neon szveg
 
Egr kvet2
 
Semi-contact szablyrendszer

Semi-contact szablyrendszer

A semi-contact rendszerû kzdelem sorn a versenyzõk jl kontrolllt s gyorsan kivitelezett kz- s lbtechnikk vgrehajtsval igyekeznek minl tbb pontot szerezni. A kzdelmet a vezetõ br minden egyes rtkelhetõ tallatnl meglltja s a pontokat megtli.

1.. A kzdõtr


1. A kzdõtr felnõtt s junior versenyeken egy 8x8 mteres, ifjsgi, serdlõ s gyermek versenyeken egy 6x6 mteres ngyzet, melyet a padl szntõl jl megklnbztethetõ sznnel kell jellni. A kzdõteret jellõ vonalak vastagsga minimum t, maximum 10 cm. A padl anyaga lehet lakkozott parketta, mûanyag borts vagy tatami.

2. A kzdõtren bell a vezetõ br s a kt versenyzõ helyt kell megjellni egy-egy 50 cm hossz vonallal. A vezetõ br helye a zsûri asztallal szembeni tls oldalvonaltl mrt 2,5 (8x8 m.) ill. 2,0 (6x6 m.) mteres tvolsgban van kzpen. A versenyzõk helyt az oldalvonalaktl szmtott 2,0 (8x8 m.) ill. 1,5 (6x6 m.) mteres tvolsgban kell kijellni.

2.. ltzk


1. A versenyzõk a versenyeken kzdõruht viselnek, amely lehet karate-gi, V kivgs felsõrsz nadrggal, valamint az vfokozatuknak megfelelõ sznû vet. Gyermek s serdlõ versenyeken pl viselse megengedett.

2. Az ltzknek a kvetkezõ kvetelmnyeket kell kielgtenie:

tisztnak s pnek kell lennie,
a nadrg szrnak takarnia kell a bokt,
a felsõrsz ujjnak legalbb knykig kell rnie,
gombot, villmzrat stb. nem tartalmazhat,

3. Az azonos klubhoz tartoz versenyzõknek - lehetõsg szerint - egyforma ltzket kell viselnik.

3.. Vdõfelszerelsek


1. Ktelezõ vdõfelszerelsek

vdõkesztyû
Felnõtt s junior versenyeken nyitott, ifjsgi, serdlõ s gyermek versenyeken zrt kesztyû.
A nyitott kesztyû prnzatnak be kell bortania az klt, a hvelykujjat s a belsõ kzlt (ridge hand), fednie kell az ujjakat, belertve az ujjhegyeket is, valamint legalbb t centimterrel a csukl fl kell rnie. nttt, poliuretn anyag, valamint fûzõs kesztyû nem hasznlhat.

lbvdõ
A lbvdõknek teljesen be kell fednik a lbfejet (a talp kivtelvel), belertve a sarkat is s legalbb t centimterrel a boka fl kell rnie. nttt, poliuretn anyag lbvdõ nem hasznlhat.

fejvdõ
Gyermek s serdlõ versenyeken a fejvdõ ajnlott, nem ktelezõ.
A fejvdõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a halntkot, a tarkt, a fleket s az als llkapocs oldals rszt. A jromcsontot takar n. sparring fejvdõ nem hasznlhat.

spcsontvdõ
A spcsontvdõ nem tartalmazhat semmifle kemny anyagot (kemny mûanyag, fm, fa).

fogvdõ
Gyermek s serdlõ versenyeken ajnlott.

herevdõ
Csak a nadrg alatt lehet viselni. Gyermek s serdlõ versenyeken ajnlott.

2. Ajnlott vdõfelszerelsek

bandzs
Hossza nem lehet tbb 2,5 mternl, szlessge 5 centimternl.
mellvdõ nõknek

3. Mg viselhetõ vdõfelszerelsek: knykvdõ, trdvdõ, alkarvdõ.

4. A vdõfelszerelseknek pnek, megfelelõ mretûnek s llapotaknak kell lennik. Nem lehet rajtuk fm csat, kapocs, vagy brmely srls okozsra alkalmas rsz.

5. A vdõfelszerelsek llapott a brk a kzdelem megkezdse elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ llapot vagy mretû, hinyos, szakadt vdõfelszerelseket viselõ versenyzõket utastaniuk kell a hinyok ptlsra, s/vagy cserre. A versenyzõnek az erre vonatkoz utastsoknak a lehetõ legrvidebb idõ alatt kell eleget tennie, klnben a versenybõl kizrhat.

6. A vdõfelszerelsek mrkõzsek kzbeni cserje csak a vezetõ br engedlyvel kerlhet sor.

4.. Szemlyi kvetelmnyek


1. A versenyzõknek tiszta ltzetben s tiszta testtel kell a kzdõtren megjelennik. Nem viselhetnek - mg a vdõfelszerels alatt sem - semmifle fmes trgyat, krmeik, klnsen a lbon, nem lehetnek hosszak.

2. Lgy kontaktlencse csak sajt felelõssgre viselhetõ, de annak viselsvel sszefggsben jelentkezõ problmk miatt a kzdelem huzamosabb idejû s/vagy gyakori megszaktsra nincs lehetõsg.

3. Amennyiben a versenyzõ hossz hajat visel, gy azt ssze kell fognia hajgumival.

5.. A versenyzõk teendõi a mrkõzsek sorn


1. A versenyzõk, a szltsra jelentkeznek a kzdõtr mellett a kzdelem megkezdse elõtt. Az elsõnek szltott versenyzõ mindig a vezetõ br jobb keze felli helyet, a piros oldalt, foglalja el.

2. A vdõfelszerelsek felvtele utn a pontoz brk ellenõrzik a versenyzõk ruhzatt s a vdõfelszerelseket.

3. A vdõfelszerelsben az oldalvonalak mentn vrakoz versenyzõket a vezetõ br a kzdõtrre szltja, akik a szmukra kijellt szakaszokhoz lpnek s alapllsban vrakoznak.

4. A vezetõ br "shake hands!" (kzfogs!) felszltsra elõrelpnek s kszntskppen sszetik kesztyûjket. Ezutn visszalpnek a helykre s kzdõllst vesznek fel.

5. A kzdelem a vezetõ br "fight" (harcolj!) veznyszavra indul s a "stop" (llj!) veznyszig tart.

6. A "stop" veznysz utn a versenyzõk mindig visszatrnek a szmukra kijellt szakaszra s onnan folytatjk tovbb a kzdelmet.

7. A kzdelem befejezsekor a versenyzõk a szmukra kijellt szakaszokon vrjk, hogy a vezetõ br kihirdesse az eredmnyt. A gyõztes kihirdetse utn a versenyzõk ismtelten kezet fognak.

8. Az a versenyzõ, aki a kzdelem megszaktst akarja a vezetõ brtl krni (vdõfelszerels vagy ruhaigazts, esetleg srls miatt), az egyik karjt magasra tartva jelzi az idõkrst s kzli a vezetõ brval annak okt.

9. Dntetlennl ill. tbbmenetes mrkõzsek esetben, a menetek kztti pihenõidõben a versenyzõk a kzdõteret nem hagyhatjk el, csak az oldalvonalig htralpve vrakozhatnak a folytatsra.

10. A versenyzõt a mrkõzsre egy edzõ ksrheti el. Az edzõ a kzdõtrre nem lphet, tancsokat diszkrt mdon adhat a mrkõzs folyamn, a mrkõzs menett nem zavarhatja

6.. Gyõzelem egyni versenyeken


1. Az a versenyzõ a gyõztes, aki - beleszmtva a pontlevonsokat is - tbb pontot gyûjttt ssze a mrkõzs folyamn, mint ellenfele. Amennyiben a mrkõzs alatt a brk nem tltek pontot az egyik versenyzõnek sem, de az egyiket egy, vagy kt pont levonsval sjtottk, gy az ellenfele megnyerte a mrkõzst.

2. Kt, vagy tbbmenetes rendszerben a menetek sszestett pontszma alapjn kell a gyõztest kihirdetni.

3. Amennyiben a mrkõzs idejnek letelte utn a kt versenyzõ sszestett - a pontlevonsokkal egytt szmtott - pontjainak szma egyenlõ, a mrkõzs eredmnye (a rendes kzdõidõ letelte utn) dntetlen s ekkor a dntetlenre vonatkoz szablyok szerint kell a mrkõzst folytatni.

4. Amennyiben a mrkõzs ideje alatt a kt versenyzõ pontszmai kztt legalbb 10 pontos a klnbsg, gy mrkõzst be kell fejezni s a tbb pontot elrõ versenyzõt kell gyõztesnek kihirdetni.

5. Ha egy versenyzõ feladja a kzdelmet, vagy nem jelenik meg a kzdõtren a szltsra, akkor az ellenfele gyõz.

6. Egyni krmrkõzseknl egyenlõ szm gyõzelem esetn az a gyõztes
akinek, a mrkõzs(ek) folyamn sszesen szerzett s kapott pontjai kztti klnbsg a legnagyobb, ha ez egyenlõ,
akinek, a mrkõzs(ek) folyamn sszesen szerzett pontjainak szma magasabb, ha ez is egyenlõ,
aki az egyms elleni mrkõzsen gyõztt.
A lelptetssel, srls miatt ill. feladssal megnyert mrkõzsek eredmnyeit 5:0 pontarnnyal kell a szmtsnl figyelembe venni.

7.. Gyõzelem csapatversenyeken


1. Csapatversenyeken, a felnõtt s a junior korcsoportban a csapatokat minden esetben a versenyzõk nvekvõ slysorrendjnek megfelelõen kell sszelltani. A serdlõ s a gyermek korcsoportokban csapatversenyt csak azonos kor- s slycsoportokhoz tartoz csapatok kztt lehet rendezni.

2. A csapatokban szereplõk ltszma, a felnõtt s junior korcsoportokban a frfiaknl 5 fõ (minimum3), kt tartalkkal, a nõknl 3 fõ (minimum 2), 1 tartalkkal.

3. A serdlõ s a gyermek korcsoportokban a csapatokban szereplõk ltszmt a kirsban kell meghatrozni gy, hogy az nem lehet tbb, mint a felnõtt korcsoportban meghatrozott ltszm.

4. Amennyiben a csapatokban indulk ltszma nem ri el az elõrt ltszmot. gy a hinyz versenyzõk mrkõzseit az ellenflnl megnyertnek kell tekinteni 5:0 pontarnnyal.

5. A csapatversenyek sorn a mrkõzseket az egyni mrkõzsek szablyai szerint kell lejtszani.

6. Az a csapat a gyõztes, amelyik tbb gyõzelmet aratott, figyelembe vve a hinyz csapattagok (4. pont) miatti megnyert mrkõzseket is.

7. Amennyiben a csapatok gyõzelmeinek szma egyenlõ, gy az egyni krmrkõzsekre vonatkoz szablyokat kell rtelemszerûen alkalmazni azzal a klnbsggel, hogy egyenlõ pontklnbsg s egyenlõ szm adott tallat esetn egy-egy kijellt csapattag egy jabb mrkõzssel dnti el a csapattallkoz eredmnyt.


8.. A mrkõzsek idõtartama


1. A mrkõzsek idõtartama menetenknt kettõ perc, a menetek kztt egyperces sznetekkel. A mrkõzsek lehetnek egy ill. tbbmenetesek. A menetek szmrl a kirsban kell szlni.

2. A felnõtt s junior korcsoportban, a bajnoki cmet eldntõ egyni versenyeken a ngy kz bejutottaknl (belertve a hrmas s ngyes krmrkõzseket is) a mrkõzsek ktmenetesek, a felnõtt korcsoportban a dntõk hrommenetesek.

3. A mrkõzsek egyes meneteinek idõtartamt az n. fut idõ szerint kell mrni, vagyis a menet megkezdse utn az rt csak a vezetõ br "stop time" (idõ llj!) utastsra llthatjk meg, egybknt az idõ mrse folyamatosan trtnik.

4. A vezetõ br csak indokolt esetben - pl. srls, ruha-, vagy vdõfelszerels igaztsa, szablytalansg szlelse miatt - llthatja le az rt. Pontlevons esetn mindig meg kell lltania az rt, figyelmeztetsekhez csak akkor, ha ezt szksgesnek tartja.

5. Az idõ meglltst a versenyzõ is krheti (karja felnyjtsval), de a vezetõ br ennek a krsnek csak akkor kteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja s gy tli meg, hogy a msik versenyzõ ezltal nem kerl htrnyba.

6. Szndkos idõhzs ill. az idõ gyakori s indokolatlan megllttatsa miatt a vezetõ brnak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, tovbb, a pontoz brk tbbsgnek egyetrtse esetn a versenyzõ - a kzdelem szndkos elkerlsnek cmn - pontlevonssal sjthat s le is lptethetõ.

9.. Hosszabbts (dntetlen esetn)


1. Amennyiben a mrkõzs (rendes) idõtartamnak letelte utn a versenyzõknek azonos pontszmuk van, akkor a mrkõzs eredmnye eldntetlen (draw). Miutn a dntetlen eredmnyt a vezetõ br kihirdette egyperces pihenõidõ utn egy egyperces hosszabbts kvetkezik.

2. Ha a hosszabbts letelte utn sem lehet a pontszmok alapjn gyõztest hirdetni. akkor a versenyzõk - pihenõ idõ nlkl - a dntsig folytatjk a kzdelmet, idõkorlt nlkl.

3. A mrkõzst ezutn az elsõ rvnyes tallatot elrõ versenyzõ nyeri. Az a versenyzõ is gyõz, aki ugyan nem rt el elõszr tallatot, viszont ellenfelt pontlevonssal sjtjk.

4. A hosszabbts nem j mrkõzs, hanem a kzdelem folytatst jelenti. A versenyzõk cselekedeteinek megtlse azonos mdon s folyamatosan trtnik a mrkõzs (rendes) idõtartama s a hosszabbtsok alatt.

10.. Idõjelzs s az idõjelzssel egybeesõ technikk


1. A menetek, ill. a hosszabbtsok vgn az idõmrõ jelez. Az idõjelzs - lehetõsg szerint mindig - hangjelzssel trtnik (de ennek hinyban az idõjelzs trtnhet valamely knnyû trgy bedobsval is).

2. A vezetõ br a mrkõzs vgt jelzõ hangjelzsre azonnal meglltja a mrkõzst.

3. A mrkõzs a vgt jelzõ hangjelzsig tart, az addig ill. az azzal egyidõben vgrehajtott akcik (tallatok, szablytalansgok) rtkelhetõk.

11.. A kzdõtr elhagysa, kilps a kzdõtrrõl


1. Amennyiben a versenyzõ egyik lba a kzdõteret hatrol vonalon kvlre kerlt az mg nem szmt a kzdõtr elhagysnak s kilpsnek sem.

2. Ekkor, az egyik lbval a kzdõtren kvl tartzkod versenyzõt rvnyes technikkkal tallatot rõen lehet tmadni, az õ ltala bevitt tallatok viszont nem rtkelhetõek, csak miutn mindkt lbval visszatrt a kzdõtrre.

3. Ha a versenyzõ mindkt lba a kzdõtren kvlre kerlt, akkor az a kzdõtr elhagysnak szmt. Amint az egyik versenyzõ elhagyja a kzdõteret, a vezetõ br meglltja a kzdelmet s a versenyzõket visszarendeli a kijellt helykre.

4. A kzdõtr elhagysa akkor szmt kilpsnek, ha a mindkt lbval a kzdõteret elhagy versenyzõ kimeneklt, vagy taktikai mozgs kzben lpett ki mindkt lbval a vonalon tlra.

5. Nem szmt kilpsnek a kzdõtr elhagysa, ha az egyik versenyzõt kilktk, vagy egy ts ill. rgs kvetkeztben kerlt a vonalon kvlre, tovbb, ha a versenyzõk folyamatos harc kzben - egyenlõ felekknt - kerlnek a vonalon tlra.

6. A kilps tnyt minden esetben a brk llaptjk meg, ill. - a tbbsgi elv alapjn dntenek arrl, hogy a kzdõtr elhagysa kilpsnek minõsl, vagy sem.


12.. A kilpsek szankcii


1. A kilpsek tnyt s a kilpsek szmt a vezetõ br a kilpõ versenyzõnek jelzi s azt a zsûriasztalnl is feljegyzik.

2. Az elsõ kilps utn a versenyzõ figyelmeztetsben rszesl.

3. A msodik kilps utn a versenyzõ figyelmeztetsben rszesl.

4. A harmadik kilps utn egy pontot le kell vonni a kilpõ versenyzõtõl.

5. A negyedik kilps utn a kilpõ versenyzõt le kell lptetni.

6. A kilpsek megtlse s szmolsa az egsz mrkõzs folyamn (belertve a hosszabbtsokat is) azonos mdon s folyamatosan trtnik.


13.. Tallati felletek


1. rvnyes (pontot rõen tmadhat) tallati felletek:

Fej: az arc, a homlok, a fej oldals rsze, a tark.
Gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a tark tmadsa tilos.

Felsõ test: ell a nyaktl lefel az vig, oldalt a test kzpvonalig.

2. (Pontot nem rõen) tmadhat fellet: lbsprs esetn a lbfej boka alatti rsze.

3. rvnytelen, tiltott tallati felletek:

a fejtetõ,
a nyak,
a ht, a gerinc s a vesk,
a karok s a vllak,
az v s a lbfej kztti rszek.


14.. Engedlyezett tmad felletek


1. Kz:
az kl ellsõ rsze,
a kzht,
a belsõ kzl (ridgehand)
Gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a belsõ kzl hasznlata tilos.

2. Lb:
a talp,
lbl,
a lefesztett lbfej,
A balta, a fordtott krves, valamint a fordulsos rgsoknl csak a talp lehet a tmad fellet, a sarok nem.

15.. Engedlyezett technikk


1. Kztechnikk:
egyenes ts
horog ts
csapott ts
kzht ts
belsõ kzl ts (gyermek, serdlõ s ifjsgi versenyeken a belsõ kzl hasznlata tilos)

2. Rgsok:
egyenes rgs
hts egyenes rgs
oldals rgs
krves rgs
fordtott krves (sarok) rgs
balta rgs
fordulsos rgsok
ugr rgsok

3. Lbsprs:
A lbsprs csak abban az esetben rtkelhetõ, ha
a technika az ellenfl lbfejnek vdõcipõvel bortott rszre irnyul s a lbsprst vgrehajt versenyzõ a lbfejnek vdõcipõvel bortott rszvel tmadott,
a megtmadott versenyzõ a lbsprs kvetkeztben azonnal elesik, vagyis valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri,
a tmad a lbsprs vgrehajtsa alatt s utn talpon marad s ms testrszvel nem rinti a talajt.

16.. Tiltott technikk s akcik
1. Tiltott technikk:
ts klsõ kzllel
tenyeres ts
tmads ujjal
alkaros ts
knykts
rgs spcsonttal
trdrgs
dobsok
a tekintettel nem ksrt, n. vak technikk

2. Tiltott akcik:
rvnytelen tallati felletek tmadsa
tmads nem engedlyezett tmad fellettel
"llj" utni tmads
fldre kerlt ellenfl tmadsa (fldre kerls: amikor a versenyzõ valamely testrsze - a lbn kvl - a talajt ri)
kilps
fejels
ts vllal
lks
fogs
menekls,
kiforduls, rvnytelen tallati fellet mutatsa
szndkos fldrekerls
szndkos s ismtelt idõhzs
a fogvdõ szndkos kiejtse, vagy kikpse
nem kontrolllt, tl erõs tmads
passzivits, a kzdelem szndkos elkerlse
brmely sportszerûtlen viselkeds
engedly nlkli beszd kzdelem kzben
a brk, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni tmads a kzdõtren s azon kvl a verseny ideje alatt.

3. Tiltott akcinak szmt a versenyzõ csapattagjainak, edzõinek, vezetõinek brmely sportszerûtlen viselkedse is.

17.. Az rvnyes tallat kritriumai


1. rvnyesnek, pontrtkûnek tlhetõ az a tallat, amely

engedlyezett, nem tiltott technika, amelyet
szablyosan,
kellõ gyorsasggal s
ellenõrztt flerõvel hajtanak vgre,
rvnyes tallati felletre irnyul,
az rvnyes tallati felletet az rvnyes tmad fellettel tmadja,
a tmad s tallati felletek rintkeznek egymssal (contact),
a vgrehajts - belertve az ugr tsek s rgsok esetn a fldre rkezst is - nem jr egyenslyvesztssel (nem szmt egyenslyvesztsnek, ha a tallattal elrt versenyzõ ellenfelt - szablytalanul fellki)
ugr tsek s rgsok esetn a kzdõtrre trtnik a fldrerkezs

2. Az ellenõrztt felrõt a fejre irnyul tmadsoknl klnsen szigoran kell megkvetelni.

3. A tmadsok erejt gy kell kontrolllni, hogy az ne okozzon srlst, harckptelensget, amely a tmadt elõnyhz juttatn.

4. A tmadsok erejnek megtlsben elsõsorban nem a megtmadott versenyzõ reakciit kell alapul venni, hanem a tmad ltal alkalmazott erõ nagysgt.

5. rvnyes tallatot csak a felletek rintkezsnek hangja alapjn megtlni nem lehet, a brknak a tallat megtlshez a tmad s a tallati felletek tallkozst felttlenl ltniuk kell.


18.. A tallatok pontrtkei


1. Csak azokat a tallatokat lehet pontozni, amelyek a 17..-ban meghatrozott kritriumoknak mindenben megfelelnek. A tallatok pontrtkei a kvetkezõk:

Egy pont: - minden kzzel vgrehajtott tmads,

- testre irnyul (nem ugr) rgs,

- lbsprs.

Kettõ pont: - fejre irnyul rgs,

- testre irnyul ugr rgs.


Hrom pont: - fejre irnyul ugr rgs.


2. Nem adhat pont az rvnyes lbsprst azonnal kvetõ technikra.

3. Sorozattmads esetn - mivel a vezetõ br minden rvnyes tallatnl meglltja a mrkõzst - csak a stop (llj!) veznyszig vgrehajtott elsõ rvnyes tallat vehetõ figyelembe.

4. A kt versenyzõ ltal egyidõben vgrehajtott n. egyttes tallatok esetben, mindkt tallatra meg kell tlni a tallatnak megfelelõ pontszmot.

19.. Bntetsek


1. Azt a versenyzõt, aki a 16..-ban felsorolt tiltott technikk s akcik valamelyikt elkveti, a brk bntetssel sjtjk. A tiltott technikk s akcik kzl kln kell kezelni a kilpseket ill. a kilpseken tl felsoroltakat.

2. A kilpseket a 12..-ban rszletezettek szerint kell bntetni a brknak.

3. A tbbi szablysrts bntetsnek fokozatai a kvetkezõk:

elsõ szablysrts: figyelmeztets (warning)
msodik szablysrts: figyelmeztets (warning)
harmadik szablysrts egy pont levons
negyedik szablysrts lelptets

4. Egy versenyzõnek egy mrkõzs alatt (belertve a hosszabbtsokat is) legfeljebb kt pontlevonsa lehet. Amennyiben jabb bntetendõ cselekmnyt hajt vgre (kilp, vagy ismt szablytalankodik), gy a versenyzõt le kell lptetni.

5. A szablytalankod versenyzõ nem kaphat egyszerre bntetst s pontot egy technikrt (pl. egy tl erõs tsrt nem lehet pontot s figyelmeztetst adni), szmra a szablytalansgrt jr, megfelelõ fokozat bntetst kell megtlni.
Az a versenyzõ viszont, aki a rajta esett srelemmel egyidõben rtkelhetõ technikt hajt vgre, akkor szmra megtlhetõ a megfelelõ pontrtkû tallat s ellenfelnek a bntets. Hangslyozand az egyidejûsg, ha ez nem ll fenn, akkor az elõbb bekvetkezõ esemny alapjn kell tlni.

6. A bntetseket ltalban a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilpseknl ettõl eltrni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a kvetkezõ klnsen slyos szablytalansgok esetben a fokozati sorrend betartsa nem ktelezõ:

"vak" technikk alkalmazsa,
nem kontrolllt, tl erõs tmadsok,
"llj" utni tmads,
a kûzdelem szndkos elkerlse,
sportszerûtlen magatarts

Ezek esetben, indokolt helyzetben, a versenyzõ akr azonnal pontlevonssal sjthat vagy le is lptethetõ.

7. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselkedst a kvetkezõk szerint lehet bntetni:

a csapattagok, vezetõk figyelmeztetse,
a csapattagok, vezetõk eltvoltsa a kzdõtrtõl,
pontlevons a versenyzõtõl,
a versenyzõ lelptetse,
a csapat kizrsa.

8. A szablytalansgok tnyrõl, annak minõstsrõl, valamint a bntets mrtkrõl a brk dntenek. A versenyzõt pontlevonssal sjtani, ill. lelptetni csak bri tancskozs (s a tbbsgi elv szerint hozott dnts) alapjn lehet.
Ennek nem mond ellent, ha a vezetõ br a harmadik kilps utn, bri tancskozs nlkl tli meg a pontlevonst, hiszen a brk mr a hrom kilps (a tbbsgi elv szerinti) megtlsvel dntttek a pontlevonsrl.

9. A figyelmeztetseket a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva kzli rthetõen s hangosan, hogy mindkt versenyzõ s edzõ hallja. Az idõt csak abban az esetben kell ilyenkor lelltani, ha a vezetõ br gy tli meg, hogy e nlkl az egyik versenyzõ jogosulatlan elõnyhz jutna.

10. Pontlevonsnl mindig meg kell lltani az idõt s gondoskodni kell arrl, hogy a versenyzõknek, az edzõknek s a jegyzõknyvet vezetõnek is egyrtelmû legyen ki, mirt kap bntetst.

20.. A brk mûkdse


1. A mrkõzsek sorn egy vezetõ br (referee) s kt pontoz br (judge) mûkdik kzre. ltzkk szrke nadrg, fehr ing s sportcipõ. A brk nem viselhetnek rt, vtskt stb.

2. A vezetõ br a kzdõtren, a pontoz brk a vezetõ brval ellenttes oldalon - lehetõleg - az oldalvonalak mentn, a versenyzõktõl megfelelõ tvolsgban mozogva ksrik figyelemmel a mrkõzsen trtnteket. Mozgsuk sorn a vezetõ br pozcija a meghatroz, a pontoz brknak trekednik kell, hogy a brk egymshoz viszonytott helyzetben meglvõ kpzeletbeli hromszget llandan fenntartsk.

3. A brk nllan, legjobb szakmai tudsuk s lelkiismeretk alapjn, prtatlanul hozzk meg tleteiket. tlkezskben a szablyknyv elõrsain s a mrkõzsen trtnteken kvl semmifle egyb tnyezõ nem jtszhat szerepet.

4. Az egyes bri tletek alapjn a dntseket meghozni, kizrlag a tbbsgi elv felttlen rvnyeslsvel lehet. A tbbsgi elv azt jelenti, hogy dntst csak legalbb kt br azonos vlemnye alapjn lehet hozni.

5. Az tlethozatal tekintetben a brk teljesen egyenrangak, a dntsekhez a vezetõ brnak ktelessge azonos mdon s sllyal figyelembe vennie a pontoz brk tleteit s vlemnyt.

21.. A vezetõ br


1. A vezetõ br felelõs a mrkõzs szablyok szerinti levezetsrt, a versenyzõk biztonsgrt, a brskods rendjrt.

2. Elindtja s meglltja a kzdelmet, rtkeli az esemnyeket, bemondja s bemutatja a tallatokat, kilpseket, figyelmeztetseket, pontlevonsokat.

3. Az tlethozatalban a vezetõ br egyenrangan, nyilvnosan s folyamatosan rszt vesz, munkja nem egyszerûen a kt pontoz br dntseinek sszegzsbõl s a dntsek kihirdetsbõl ll.

4. Azonnal meg kell lltania a kzdelmet, ha õ maga, vagy a pontoz brk valamely olyan esemnyt (tallat, szablytalansg stb.) lttak ill. jeleztek, amely bri tlkezst s dntst ignyel.

5. Munkja sorn fokozottan gyelnie kell a tbbsgi elv rvnyre juttatsra, ennek biztostshoz szksg esetn tancskozhat segtõivel.

6. A vezetõ brnak joga van egyszemlyben figyelmeztetst adnia. Ezzel a jogval azonban csak nagy krltekintssel, egyrtelmû helyzetekben szabad lnie.

22.. A pontoz brk


1. A mrkõzseken rsztvevõ kt pontoz br, mielõtt a versenyzõket a vezetõ br a kzdõtrre szltja, ellenõrzi a versenyzõk ruhzatt, vdõfelszerelst.

2. A mrkõzs folyamn folyamatosan figyelemmel ksrik az esemnyeket, tletet alkotnak s errõl a vezetõ brt egyrtelmû jelekkel, szksg esetn szban is, tjkoztatjk.

3. A pontoz brknak ktelessgk minden felmerlõ esemnyrõl s a lehetõ legrvidebb idõn bell tletet hozni. tleteik nyilvnosak.

4. Amennyiben egy pontoz br szrevesz valamely szablyknyvbe tkzõ esemnyt, cselekedetet, amely a vezetõ br figyelmt elkerlte ktelessge arra haladktalanul felhvni a figyelmet.

5. Amennyiben a vezetõ br s/vagy a msik pontoz br megprblja rbeszlni a pontoz brt a szablyoknak s legjobb meggyõzõdsnek megfelelõen hozott tletnek a megvltoztatsra, akkor azt ktelessge megtagadnia.

6. Meg kell tagadnia a rszvtelt a pontoz brnak, a szablyoknak nem megfelelõen hozott dntsekben. Ilyen esetben ktelessge a fõbrnak jelezni a trtnteket.


23.. A pontok megtlsnek szablyai


1. Amikor a brk - belertve ktelezõ mdon a vezetõ brt is - gy tlik meg, hogy egy versenyzõ rvnyes tallatot rt el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rmutatva a pontot elrt versenyzõre.

2. Az egyes bri tletek sszeszmllsa utn a vezetõ br kihirdeti a dntst. Ahhoz, hogy pontot lehessen megtlni legalbb kt azonos bri tletnek kell lennie (amelyek kztt nincs felttlenl a vezetõ br tlete).

3. Egy br tlete alapjn pontot megtlni nem lehet.

4. Amennyiben kt br gy tli meg, hogy nem volt tallat, vagy nem ltta a tallatot, akkor pontot tlni nem lehet.

5. Amennyiben a brk mindkt versenyzõnl egyidõben jeleznek tallatot, akkor azt a tallatot kell megtlni, amelyet legalbb kt br jelzett. Ez azt jelenti, hogy kt, egyttes tallatot jelzõ, azonos tlet mellett mr rdektelen a harmadik tlet, meg kell tlni az egyttes tallatrt jr pontokat.

6. Abban az esetben, ha kt br ugyanannl a versenyzõnl jelez tallatot, de a jelzett tallatok pontrtke klnbzõ, akkor mindig a kvetkezõk szerint kell eljrni:

meg kell lltani a mrkõzst s tisztzni kell, hogy ugyanarra a tmadsra jeleztek tallatot a brk, vagy sem,
ha nem ugyanarrl a tmadsrl van sz, akkor a dnts az, hogy: nincs pont, hiszen nincs kt azonos vlemny,
ha ugyanarrl a tmadsrl van sz, akkor az alacsonyabb rtkû pontrtket kell megtlni.

7. A pontok megtlsnek elveit s szablyait kell kvetni a bntetsek megtlsnl is.

24.. Bri jelzsek


1. Pontok jelzse: a brk a tallatot elrt versenyzõre mutatnak

egy pont esetn egy ujjal, vzszintesen,
kettõ pont esetn kt ujjal, 450 fokos szgben,
hrom pont esetn hrom ujjal, fggõlegesen
feltartott kzzel (mikzben a szabadon maradt kezkkel a tallatot elrõ versenyzõre mutatnak).

2. "Nincs tallat" jelzse: a brk, mindkt karjukkal a testk elõtt, tbbszr fentrõl lefel legyezõ mozdulatot tesznek.

3. "Nem volt lthat a tallat" jelzse: a brk, mindkt tenyerket befel nyitva a szemk el teszik.

4. "Kilps" jelzse: a brk a kilpett versenyzõ mgtti oldalvonalra mutatnak tbbszr a vonal irnyban.

5. "Szablytalansg" jelzse: a brk a fejk felett krzõ mozdulatokat tesznek s a szablytalan versenyzõre mutatnak.

25.. A vezetõ br jelzsei s veznyszavai


1. A dnts: pont, a vezetõ br a zsûriasztallal szembellva, a pontot elrt versenyzõ felõli kezvel maga elõtt mutatja ujjaival a pont szmt s utna a versenyzõ fel int. A jelzssel egyidõben bemondja a tallat pontszmt (one-two-three point) s a versenyzõ oldalnak sznt (red vagy blue).

2. A dnts: figyelmeztets, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva felemelt ujjval mutatja a figyelmeztetst (warning) s ekzben kzli a figyelmeztets szmt s okt.

3. A dnts: pontlevons, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szemben llva felemeli ujjt, majd lefel fordtja alkarjt s ekzben kzli a pont levonst (one point minus).

4. A dnts: lelptets, a vezetõ br a vtkes versenyzõvel szembellva karjait befel fordtott tenyrrel mellmagassgban keresztbe rakja s ekzben kzli a lelptets tnyt (disqualification).

5. A gyõztes kihirdetse: a vezetõ br a gyõztes versenyzõ felli kezt felemeli s a gyõztes fel int s ekzben kzli a gyõztes sznt (winner red, vagy blue).

6. A dntetlen kihirdetse: a vezetõ br kt karjval, kifordtott tenyrrel a kt versenyzõ fel int s kzli a dntetlen tnyt (draw), majd a hosszabbtst.

7. A hosszabbts bejelentse: A vezetõ br a dntetlen kihirdetse utn, a helyn llva, hvelyk ujjval mutatva kzli az egy perc hosszabbtst (one minute overtime).

8. Az elsõ rvnyes tallatig foly hosszabbts bejelentse: A vezetõ br a hosszabbts utni dntetlen (draw) kihirdetse utn, a helyn llva, hvelyk ujjval mutatva kzli az elsõ rvnyes tallatig foly hosszabbtst (first point in the overtime).


vissza

 
ra
 
Linkek
 
Kickbox
 
Szavazs
Mit gondoltok a httrzenrl?

Szar
Nagyon Szar
Elmegy
J
Kegyetlen J
Anyd!
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Naptr
2024. Szeptember
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Zszl
 
Szmll
Induls: 2006-03-09
 
Httrzene
 
Mp3 keres
MP3 Keres
 
Ferrari
 
Trabant
 
Skyline lng
 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU