Semi-contact szabályrendszer A semi-contact rendszerû küzdelem során a versenyzõk jól kontrollált és gyorsan kivitelezett kéz- és lábtechnikák végrehajtásával igyekeznek minél több pontot szerezni. A küzdelmet a vezetõ bíró minden egyes értékelhetõ találatnál megállítja és a pontokat megítéli. 1.§. A küzdõtér 1. A küzdõtér felnõtt és junior versenyeken egy 8x8 méteres, ifjúsági, serdülõ és gyermek versenyeken egy 6x6 méteres négyzet, melyet a padló színétõl jól megkülönböztethetõ színnel kell jelölni. A küzdõteret jelölõ vonalak vastagsága minimum öt, maximum 10 cm. A padló anyaga lehet lakkozott parketta, mûanyag borítás vagy tatami. 2. A küzdõtéren belül a vezetõ bíró és a két versenyzõ helyét kell megjelölni egy-egy 50 cm hosszú vonallal. A vezetõ bíró helye a zsûri asztallal szembeni túlsó oldalvonaltól mért 2,5 (8x8 m.) ill. 2,0 (6x6 m.) méteres távolságban van középen. A versenyzõk helyét az oldalvonalaktól számított 2,0 (8x8 m.) ill. 1,5 (6x6 m.) méteres távolságban kell kijelölni. 2.§. Öltözék 1. A versenyzõk a versenyeken küzdõruhát viselnek, amely lehet karate-gi, V kivágású felsõrész nadrággal, valamint az övfokozatuknak megfelelõ színû övet. Gyermek és serdülõ versenyeken póló viselése megengedett. 2. Az öltözéknek a következõ követelményeket kell kielégítenie: § tisztának és épnek kell lennie, § a nadrág szárának takarnia kell a bokát, § a felsõrész ujjának legalább könyékig kell érnie, § gombot, villámzárat stb. nem tartalmazhat, 3. Az azonos klubhoz tartozó versenyzõknek - lehetõség szerint - egyforma öltözéket kell viselniük. 3.§. Védõfelszerelések 1. Kötelezõ védõfelszerelések § védõkesztyû Felnõtt és junior versenyeken nyitott, ifjúsági, serdülõ és gyermek versenyeken zárt kesztyû. A nyitott kesztyû párnázatának be kell borítania az öklöt, a hüvelykujjat és a belsõ kézélt (ridge hand), fednie kell az ujjakat, beleértve az ujjhegyeket is, valamint legalább öt centiméterrel a csukló fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú, valamint fûzõs kesztyû nem használható. § lábvédõ A lábvédõknek teljesen be kell fedniük a lábfejet (a talp kivételével), beleértve a sarkat is és legalább öt centiméterrel a boka fölé kell érnie. Öntött, poliuretán anyagú lábvédõ nem használható. § fejvédõ Gyermek és serdülõ versenyeken a fejvédõ ajánlott, nem kötelezõ. A fejvédõnek be kell fednie a homlokot, a fejtetõt, a halántékot, a tarkót, a füleket és az alsó állkapocs oldalsó részét. A járomcsontot takaró ún. sparring fejvédõ nem használható. § sípcsontvédõ A sípcsontvédõ nem tartalmazhat semmiféle kemény anyagot (kemény mûanyag, fém, fa). § fogvédõ Gyermek és serdülõ versenyeken ajánlott. § herevédõ Csak a nadrág alatt lehet viselni. Gyermek és serdülõ versenyeken ajánlott. 2. Ajánlott védõfelszerelések § bandázs Hossza nem lehet több 2,5 méternél, szélessége 5 centiméternél. § mellvédõ nõknek 3. Még viselhetõ védõfelszerelések: könyökvédõ, térdvédõ, alkarvédõ. 4. A védõfelszereléseknek épnek, megfelelõ méretûnek és állapotúaknak kell lenniük. Nem lehet rajtuk fém csat, kapocs, vagy bármely sérülés okozására alkalmas rész. 5. A védõfelszerelések állapotát a bírók a küzdelem megkezdése elõtt ellenõrzik. A nem megfelelõ állapotú vagy méretû, hiányos, szakadt védõfelszereléseket viselõ versenyzõket utasítaniuk kell a hiányok pótlására, és/vagy cserére. A versenyzõnek az erre vonatkozó utasításoknak a lehetõ legrövidebb idõ alatt kell eleget tennie, különben a versenybõl kizárható. 6. A védõfelszerelések mérkõzések közbeni cseréje csak a vezetõ bíró engedélyével kerülhet sor. 4.§. Személyi követelmények 1. A versenyzõknek tiszta öltözetben és tiszta testtel kell a küzdõtéren megjelenniük. Nem viselhetnek - még a védõfelszerelés alatt sem - semmiféle fémes tárgyat, körmeik, különösen a lábon, nem lehetnek hosszúak. 2. Lágy kontaktlencse csak saját felelõsségre viselhetõ, de annak viselésével összefüggésben jelentkezõ problémák miatt a küzdelem huzamosabb idejû és/vagy gyakori megszakítására nincs lehetõség. 3. Amennyiben a versenyzõ hosszú hajat visel, úgy azt össze kell fognia hajgumival. 5.§. A versenyzõk teendõi a mérkõzések során 1. A versenyzõk, a szólításra jelentkeznek a küzdõtér mellett a küzdelem megkezdése elõtt. Az elsõnek szólított versenyzõ mindig a vezetõ bíró jobb keze felöli helyet, a piros oldalt, foglalja el. 2. A védõfelszerelések felvétele után a pontozó bírók ellenõrzik a versenyzõk ruházatát és a védõfelszereléseket. 3. A védõfelszerelésben az oldalvonalak mentén várakozó versenyzõket a vezetõ bíró a küzdõtérre szólítja, akik a számukra kijelölt szakaszokhoz lépnek és alapállásban várakoznak. 4. A vezetõ bíró "shake hands!" (kézfogás!) felszólítására elõrelépnek és köszöntésképpen összeütik kesztyûjüket. Ezután visszalépnek a helyükre és küzdõállást vesznek fel. 5. A küzdelem a vezetõ bíró "fight" (harcolj!) vezényszavára indul és a "stop" (állj!) vezényszóig tart. 6. A "stop" vezényszó után a versenyzõk mindig visszatérnek a számukra kijelölt szakaszra és onnan folytatják tovább a küzdelmet. 7. A küzdelem befejezésekor a versenyzõk a számukra kijelölt szakaszokon várják, hogy a vezetõ bíró kihirdesse az eredményt. A gyõztes kihirdetése után a versenyzõk ismételten kezet fognak. 8. Az a versenyzõ, aki a küzdelem megszakítását akarja a vezetõ bírótól kérni (védõfelszerelés vagy ruhaigazítás, esetleg sérülés miatt), az egyik karját magasra tartva jelzi az idõkérést és közli a vezetõ bíróval annak okát. 9. Döntetlennél ill. többmenetes mérkõzések esetében, a menetek közötti pihenõidõben a versenyzõk a küzdõteret nem hagyhatják el, csak az oldalvonalig hátralépve várakozhatnak a folytatásra. 10. A versenyzõt a mérkõzésre egy edzõ kísérheti el. Az edzõ a küzdõtérre nem léphet, tanácsokat diszkrét módon adhat a mérkõzés folyamán, a mérkõzés menetét nem zavarhatja 6.§. Gyõzelem egyéni versenyeken 1. Az a versenyzõ a gyõztes, aki - beleszámítva a pontlevonásokat is - több pontot gyûjtött össze a mérkõzés folyamán, mint ellenfele. Amennyiben a mérkõzés alatt a bírók nem ítéltek pontot az egyik versenyzõnek sem, de az egyiket egy, vagy két pont levonásával sújtották, úgy az ellenfele megnyerte a mérkõzést. 2. Két, vagy többmenetes rendszerben a menetek összesített pontszáma alapján kell a gyõztest kihirdetni. 3. Amennyiben a mérkõzés idejének letelte után a két versenyzõ összesített - a pontlevonásokkal együtt számított - pontjainak száma egyenlõ, a mérkõzés eredménye (a rendes küzdõidõ letelte után) döntetlen és ekkor a döntetlenre vonatkozó szabályok szerint kell a mérkõzést folytatni. 4. Amennyiben a mérkõzés ideje alatt a két versenyzõ pontszámai között legalább 10 pontos a különbség, úgy mérkõzést be kell fejezni és a több pontot elérõ versenyzõt kell gyõztesnek kihirdetni. 5. Ha egy versenyzõ feladja a küzdelmet, vagy nem jelenik meg a küzdõtéren a szólításra, akkor az ellenfele gyõz. 6. Egyéni körmérkõzéseknél egyenlõ számú gyõzelem esetén az a gyõztes § akinek, a mérkõzés(ek) folyamán összesen szerzett és kapott pontjai közötti különbség a legnagyobb, ha ez egyenlõ, § akinek, a mérkõzés(ek) folyamán összesen szerzett pontjainak száma magasabb, ha ez is egyenlõ, § aki az egymás elleni mérkõzésen gyõzött. A leléptetéssel, sérülés miatt ill. feladással megnyert mérkõzések eredményeit 5:0 pontaránnyal kell a számításnál figyelembe venni. 7.§. Gyõzelem csapatversenyeken 1. Csapatversenyeken, a felnõtt és a junior korcsoportban a csapatokat minden esetben a versenyzõk növekvõ súlysorrendjének megfelelõen kell összeállítani. A serdülõ és a gyermek korcsoportokban csapatversenyt csak azonos kor- és súlycsoportokhoz tartozó csapatok között lehet rendezni. 2. A csapatokban szereplõk létszáma, a felnõtt és junior korcsoportokban a férfiaknál 5 fõ (minimum3), két tartalékkal, a nõknél 3 fõ (minimum 2), 1 tartalékkal. 3. A serdülõ és a gyermek korcsoportokban a csapatokban szereplõk létszámát a kiírásban kell meghatározni úgy, hogy az nem lehet több, mint a felnõtt korcsoportban meghatározott létszám. 4. Amennyiben a csapatokban indulók létszáma nem éri el az elõírt létszámot. úgy a hiányzó versenyzõk mérkõzéseit az ellenfélnél megnyertnek kell tekinteni 5:0 pontaránnyal. 5. A csapatversenyek során a mérkõzéseket az egyéni mérkõzések szabályai szerint kell lejátszani. 6. Az a csapat a gyõztes, amelyik több gyõzelmet aratott, figyelembe véve a hiányzó csapattagok (4. pont) miatti megnyert mérkõzéseket is. 7. Amennyiben a csapatok gyõzelmeinek száma egyenlõ, úgy az egyéni körmérkõzésekre vonatkozó szabályokat kell értelemszerûen alkalmazni azzal a különbséggel, hogy egyenlõ pontkülönbség és egyenlõ számú adott találat esetén egy-egy kijelölt csapattag egy újabb mérkõzéssel dönti el a csapattalálkozó eredményét. 8.§. A mérkõzések idõtartama 1. A mérkõzések idõtartama menetenként kettõ perc, a menetek között egyperces szünetekkel. A mérkõzések lehetnek egy ill. többmenetesek. A menetek számáról a kiírásban kell szólni. 2. A felnõtt és junior korcsoportban, a bajnoki címet eldöntõ egyéni versenyeken a négy közé bejutottaknál (beleértve a hármas és négyes körmérkõzéseket is) a mérkõzések kétmenetesek, a felnõtt korcsoportban a döntõk hárommenetesek. 3. A mérkõzések egyes meneteinek idõtartamát az ún. futó idõ szerint kell mérni, vagyis a menet megkezdése után az órát csak a vezetõ bíró "stop time" (idõ állj!) utasítására állíthatják meg, egyébként az idõ mérése folyamatosan történik. 4. A vezetõ bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védõfelszerelés igazítása, szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát. Pontlevonás esetén mindig meg kell állítania az órát, figyelmeztetésekhez csak akkor, ha ezt szükségesnek tartja. 5. Az idõ megállítását a versenyzõ is kérheti (karja felnyújtásával), de a vezetõ bíró ennek a kérésnek csak akkor köteles eleget tenni, ha azt indokoltnak tartja és úgy ítéli meg, hogy a másik versenyzõ ezáltal nem kerül hátrányba. 6. Szándékos idõhúzás ill. az idõ gyakori és indokolatlan megállíttatása miatt a vezetõ bírónak figyelmeztetnie kell a versenyzõt, továbbá, a pontozó bírók többségének egyetértése esetén a versenyzõ - a küzdelem szándékos elkerülésének címén - pontlevonással sújtható és le is léptethetõ. 9.§. Hosszabbítás (döntetlen esetén) 1. Amennyiben a mérkõzés (rendes) idõtartamának letelte után a versenyzõknek azonos pontszámuk van, akkor a mérkõzés eredménye eldöntetlen (draw). Miután a döntetlen eredményt a vezetõ bíró kihirdette egyperces pihenõidõ után egy egyperces hosszabbítás következik. 2. Ha a hosszabbítás letelte után sem lehet a pontszámok alapján gyõztest hirdetni. akkor a versenyzõk - pihenõ idõ nélkül - a döntésig folytatják a küzdelmet, idõkorlát nélkül. 3. A mérkõzést ezután az elsõ érvényes találatot elérõ versenyzõ nyeri. Az a versenyzõ is gyõz, aki ugyan nem ért el elõször találatot, viszont ellenfelét pontlevonással sújtják. 4. A hosszabbítás nem új mérkõzés, hanem a küzdelem folytatását jelenti. A versenyzõk cselekedeteinek megítélése azonos módon és folyamatosan történik a mérkõzés (rendes) idõtartama és a hosszabbítások alatt. 10.§. Idõjelzés és az idõjelzéssel egybeesõ technikák 1. A menetek, ill. a hosszabbítások végén az idõmérõ jelez. Az idõjelzés - lehetõség szerint mindig - hangjelzéssel történik (de ennek hiányában az idõjelzés történhet valamely könnyû tárgy bedobásával is). 2. A vezetõ bíró a mérkõzés végét jelzõ hangjelzésre azonnal megállítja a mérkõzést. 3. A mérkõzés a végét jelzõ hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidõben végrehajtott akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetõk. 11.§. A küzdõtér elhagyása, kilépés a küzdõtérrõl 1. Amennyiben a versenyzõ egyik lába a küzdõteret határoló vonalon kívülre került az még nem számít a küzdõtér elhagyásának és kilépésnek sem. 2. Ekkor, az egyik lábával a küzdõtéren kívül tartózkodó versenyzõt érvényes technikákkal találatot érõen lehet támadni, az õ általa bevitt találatok viszont nem értékelhetõek, csak miután mindkét lábával visszatért a küzdõtérre. 3. Ha a versenyzõ mindkét lába a küzdõtéren kívülre került, akkor az a küzdõtér elhagyásának számít. Amint az egyik versenyzõ elhagyja a küzdõteret, a vezetõ bíró megállítja a küzdelmet és a versenyzõket visszarendeli a kijelölt helyükre. 4. A küzdõtér elhagyása akkor számít kilépésnek, ha a mindkét lábával a küzdõteret elhagyó versenyzõ kimenekült, vagy taktikai mozgás közben lépett ki mindkét lábával a vonalon túlra. 5. Nem számít kilépésnek a küzdõtér elhagyása, ha az egyik versenyzõt kilökték, vagy egy ütés ill. rúgás következtében került a vonalon kívülre, továbbá, ha a versenyzõk folyamatos harc közben - egyenlõ felekként - kerülnek a vonalon túlra. 6. A kilépés tényét minden esetben a bírók állapítják meg, ill. - a többségi elv alapján döntenek arról, hogy a küzdõtér elhagyása kilépésnek minõsül, vagy sem. 12.§. A kilépések szankciói 1. A kilépések tényét és a kilépések számát a vezetõ bíró a kilépõ versenyzõnek jelzi és azt a zsûriasztalnál is feljegyzik. 2. Az elsõ kilépés után a versenyzõ figyelmeztetésben részesül. 3. A második kilépés után a versenyzõ figyelmeztetésben részesül. 4. A harmadik kilépés után egy pontot le kell vonni a kilépõ versenyzõtõl. 5. A negyedik kilépés után a kilépõ versenyzõt le kell léptetni. 6. A kilépések megítélése és számolása az egész mérkõzés folyamán (beleértve a hosszabbításokat is) azonos módon és folyamatosan történik. 13.§. Találati felületek 1. Érvényes (pontot érõen támadható) találati felületek: § Fej: az arc, a homlok, a fej oldalsó része, a tarkó. Gyermek, serdülõ és ifjúsági versenyeken a tarkó támadása tilos. § Felsõ test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig. 2. (Pontot nem érõen) támadható felület: lábsöprés esetén a lábfej boka alatti része. 3. Érvénytelen, tiltott találati felületek: § a fejtetõ, § a nyak, § a hát, a gerinc és a vesék, § a karok és a vállak, § az öv és a lábfej közötti részek. 14.§. Engedélyezett támadó felületek 1. Kéz: § az ököl elülsõ része, § a kézhát, § a belsõ kézél (ridgehand) Gyermek, serdülõ és ifjúsági versenyeken a belsõ kézél használata tilos. 2. Láb: § a talp, § lábél, § a lefeszített lábfej, A balta, a fordított köríves, valamint a fordulásos rúgásoknál csak a talp lehet a támadó felület, a sarok nem. 15.§. Engedélyezett technikák 1. Kéztechnikák: § egyenes ütés § horog ütés § csapott ütés § kézhát ütés § belsõ kézél ütés (gyermek, serdülõ és ifjúsági versenyeken a belsõ kézél használata tilos) 2. Rúgások: § egyenes rúgás § hátsó egyenes rúgás § oldalsó rúgás § köríves rúgás § fordított köríves (sarok) rúgás § balta rúgás § fordulásos rúgások § ugró rúgások 3. Lábsöprés: A lábsöprés csak abban az esetben értékelhetõ, ha § a technika az ellenfél lábfejének védõcipõvel borított részére irányul és a lábsöprést végrehajtó versenyzõ a lábfejének védõcipõvel borított részével támadott, § a megtámadott versenyzõ a lábsöprés következtében azonnal elesik, vagyis valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri, § a támadó a lábsöprés végrehajtása alatt és után talpon marad és más testrészével nem érinti a talajt. 16.§. Tiltott technikák és akciók 1. Tiltott technikák: § ütés külsõ kézéllel § tenyeres ütés § támadás ujjal § alkaros ütés § könyökütés § rúgás sípcsonttal § térdrúgás § dobások § a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák 2. Tiltott akciók: § érvénytelen találati felületek támadása § támadás nem engedélyezett támadó felülettel § "állj" utáni támadás § földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a versenyzõ valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt éri) § kilépés § fejelés § ütés vállal § lökés § fogás § menekülés, § kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása § szándékos földrekerülés § szándékos és ismételt idõhúzás § a fogvédõ szándékos kiejtése, vagy kiköpése § nem kontrollált, túl erõs támadás § passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése § bármely sportszerûtlen viselkedés § engedély nélküli beszéd küzdelem közben § a bírók, edzõk, vezetõk, rendezõk elleni támadás a küzdõtéren és azon kívül a verseny ideje alatt. 3. Tiltott akciónak számít a versenyzõ csapattagjainak, edzõinek, vezetõinek bármely sportszerûtlen viselkedése is. 17.§. Az érvényes találat kritériumai 1. Érvényesnek, pontértékûnek ítélhetõ az a találat, amely § engedélyezett, nem tiltott technika, amelyet § szabályosan, § kellõ gyorsasággal és § ellenõrzött félerõvel hajtanak végre, § érvényes találati felületre irányul, § az érvényes találati felületet az érvényes támadó felülettel támadja, § a támadó és találati felületek érintkeznek egymással (contact), § a végrehajtás - beleértve az ugró ütések és rúgások esetén a földre érkezést is - nem jár egyensúlyvesztéssel (nem számít egyensúlyvesztésnek, ha a találattal elért versenyzõ ellenfelét - szabálytalanul fellöki) § ugró ütések és rúgások esetén a küzdõtérre történik a földreérkezés 2. Az ellenõrzött felérõt a fejre irányuló támadásoknál különösen szigorúan kell megkövetelni. 3. A támadások erejét úgy kell kontrollálni, hogy az ne okozzon sérülést, harcképtelenséget, amely a támadót elõnyhöz juttatná. 4. A támadások erejének megítélésében elsõsorban nem a megtámadott versenyzõ reakcióit kell alapul venni, hanem a támadó által alkalmazott erõ nagyságát. 5. Érvényes találatot csak a felületek érintkezésének hangja alapján megítélni nem lehet, a bíróknak a találat megítéléséhez a támadó és a találati felületek találkozását feltétlenül látniuk kell. 18.§. A találatok pontértékei 1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 17.§.-ban meghatározott kritériumoknak mindenben megfelelnek. A találatok pontértékei a következõk: § Egy pont: - minden kézzel végrehajtott támadás, - testre irányuló (nem ugró) rúgás, - lábsöprés. § Kettõ pont: - fejre irányuló rúgás, - testre irányuló ugró rúgás. § Három pont: - fejre irányuló ugró rúgás. 2. Nem adható pont az érvényes lábsöprést azonnal követõ technikára. 3. Sorozattámadás esetén - mivel a vezetõ bíró minden érvényes találatnál megállítja a mérkõzést - csak a stop (állj!) vezényszóig végrehajtott elsõ érvényes találat vehetõ figyelembe. 4. A két versenyzõ által egyidõben végrehajtott ún. együttes találatok esetében, mindkét találatra meg kell ítélni a találatnak megfelelõ pontszámot. 19.§. Büntetések 1. Azt a versenyzõt, aki a 16.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét elköveti, a bírók büntetéssel sújtják. A tiltott technikák és akciók közül külön kell kezelni a kilépéseket ill. a kilépéseken túl felsoroltakat. 2. A kilépéseket a 12.§.-ban részletezettek szerint kell büntetni a bíróknak. 3. A többi szabálysértés büntetésének fokozatai a következõk: § elsõ szabálysértés: figyelmeztetés (warning) § második szabálysértés: figyelmeztetés (warning) § harmadik szabálysértés egy pont levonás § negyedik szabálysértés leléptetés 4. Egy versenyzõnek egy mérkõzés alatt (beleértve a hosszabbításokat is) legfeljebb két pontlevonása lehet. Amennyiben újabb büntetendõ cselekményt hajt végre (kilép, vagy ismét szabálytalankodik), úgy a versenyzõt le kell léptetni. 5. A szabálytalankodó versenyzõ nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért (pl. egy túl erõs ütésért nem lehet pontot és figyelmeztetést adni), számára a szabálytalanságért járó, megfelelõ fokozatú büntetést kell megítélni. Az a versenyzõ viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidõben értékelhetõ technikát hajt végre, akkor számára megítélhetõ a megfelelõ pontértékû találat és ellenfelének a büntetés. Hangsúlyozandó az egyidejûség, ha ez nem áll fenn, akkor az elõbb bekövetkezõ esemény alapján kell ítélni. 6. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilépéseknél ettõl eltérni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a következõ különösen súlyos szabálytalanságok esetében a fokozati sorrend betartása nem kötelezõ: § "vak" technikák alkalmazása, § nem kontrollált, túl erõs támadások, § "állj" utáni támadás, § a kûzdelem szándékos elkerülése, § sportszerûtlen magatartás Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyzõ akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le is léptethetõ. 7. A versenyzõ csapattagjainak, vezetõinek sportszerûtlen viselkedését a következõk szerint lehet büntetni: § a csapattagok, vezetõk figyelmeztetése, § a csapattagok, vezetõk eltávolítása a küzdõtértõl, § pontlevonás a versenyzõtõl, § a versenyzõ leléptetése, § a csapat kizárása. 8. A szabálytalanságok tényérõl, annak minõsítésérõl, valamint a büntetés mértékérõl a bírók döntenek. A versenyzõt pontlevonással sújtani, ill. leléptetni csak bírói tanácskozás (és a többségi elv szerint hozott döntés) alapján lehet. Ennek nem mond ellent, ha a vezetõ bíró a harmadik kilépés után, bírói tanácskozás nélkül ítéli meg a pontlevonást, hiszen a bírók már a három kilépés (a többségi elv szerinti) megítélésével döntöttek a pontlevonásról. 9. A figyelmeztetéseket a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szemben állva közli érthetõen és hangosan, hogy mindkét versenyzõ és edzõ hallja. Az idõt csak abban az esetben kell ilyenkor leállítani, ha a vezetõ bíró úgy ítéli meg, hogy e nélkül az egyik versenyzõ jogosulatlan elõnyhöz jutna. 10. Pontlevonásnál mindig meg kell állítani az idõt és gondoskodni kell arról, hogy a versenyzõknek, az edzõknek és a jegyzõkönyvet vezetõnek is egyértelmû legyen ki, miért kap büntetést. 20.§. A bírók mûködése 1. A mérkõzések során egy vezetõ bíró (referee) és két pontozó bíró (judge) mûködik közre. Öltözékük szürke nadrág, fehér ing és sportcipõ. A bírók nem viselhetnek órát, övtáskát stb. 2. A vezetõ bíró a küzdõtéren, a pontozó bírók a vezetõ bíróval ellentétes oldalon - lehetõleg - az oldalvonalak mentén, a versenyzõktõl megfelelõ távolságban mozogva kísérik figyelemmel a mérkõzésen történteket. Mozgásuk során a vezetõ bíró pozíciója a meghatározó, a pontozó bíróknak törekedniük kell, hogy a bírók egymáshoz viszonyított helyzetében meglévõ képzeletbeli háromszöget állandóan fenntartsák. 3. A bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv elõírásain és a mérkõzésen történteken kívül semmiféle egyéb tényezõ nem játszhat szerepet. 4. Az egyes bírói ítéletek alapján a döntéseket meghozni, kizárólag a többségi elv feltétlen érvényesülésével lehet. A többségi elv azt jelenti, hogy döntést csak legalább két bíró azonos véleménye alapján lehet hozni. 5. Az ítélethozatal tekintetében a bírók teljesen egyenrangúak, a döntésekhez a vezetõ bírónak kötelessége azonos módon és súllyal figyelembe vennie a pontozó bírók ítéleteit és véleményét. 21.§. A vezetõ bíró 1. A vezetõ bíró felelõs a mérkõzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzõk biztonságáért, a bíráskodás rendjéért. 2. Elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja a találatokat, kilépéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat. 3. Az ítélethozatalban a vezetõ bíró egyenrangúan, nyilvánosan és folyamatosan részt vesz, munkája nem egyszerûen a két pontozó bíró döntéseinek összegzésébõl és a döntések kihirdetésébõl áll. 4. Azonnal meg kell állítania a küzdelmet, ha õ maga, vagy a pontozó bírók valamely olyan eseményt (találat, szabálytalanság stb.) láttak ill. jeleztek, amely bírói ítélkezést és döntést igényel. 5. Munkája során fokozottan ügyelnie kell a többségi elv érvényre juttatására, ennek biztosításához szükség esetén tanácskozhat segítõivel. 6. A vezetõ bírónak joga van egyszemélyben figyelmeztetést adnia. Ezzel a jogával azonban csak nagy körültekintéssel, egyértelmû helyzetekben szabad élnie. 22.§. A pontozó bírók 1. A mérkõzéseken résztvevõ két pontozó bíró, mielõtt a versenyzõket a vezetõ bíró a küzdõtérre szólítja, ellenõrzi a versenyzõk ruházatát, védõfelszerelését. 2. A mérkõzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, ítéletet alkotnak és errõl a vezetõ bírót egyértelmû jelekkel, szükség esetén szóban is, tájékoztatják. 3. A pontozó bíróknak kötelességük minden felmerülõ eseményrõl és a lehetõ legrövidebb idõn belül ítéletet hozni. Ítéleteik nyilvánosak. 4. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütközõ eseményt, cselekedetet, amely a vezetõ bíró figyelmét elkerülte kötelessége arra haladéktalanul felhívni a figyelmet. 5. Amennyiben a vezetõ bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyõzõdésének megfelelõen hozott ítéletének a megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia. 6. Meg kell tagadnia a részvételt a pontozó bírónak, a szabályoknak nem megfelelõen hozott döntésekben. Ilyen esetben kötelessége a fõbírónak jelezni a történteket. 23.§. A pontok megítélésének szabályai 1. Amikor a bírók - beleértve kötelezõ módon a vezetõ bírót is - úgy ítélik meg, hogy egy versenyzõ érvényes találatot ért el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rámutatva a pontot elért versenyzõre. 2. Az egyes bírói ítéletek összeszámlálása után a vezetõ bíró kihirdeti a döntést. Ahhoz, hogy pontot lehessen megítélni legalább két azonos bírói ítéletnek kell lennie (amelyek között nincs feltétlenül a vezetõ bíró ítélete). 3. Egy bíró ítélete alapján pontot megítélni nem lehet. 4. Amennyiben két bíró úgy ítéli meg, hogy nem volt találat, vagy nem látta a találatot, akkor pontot ítélni nem lehet. 5. Amennyiben a bírók mindkét versenyzõnél egyidõben jeleznek találatot, akkor azt a találatot kell megítélni, amelyet legalább két bíró jelzett. Ez azt jelenti, hogy két, együttes találatot jelzõ, azonos ítélet mellett már érdektelen a harmadik ítélet, meg kell ítélni az együttes találatért járó pontokat. 6. Abban az esetben, ha két bíró ugyanannál a versenyzõnél jelez találatot, de a jelzett találatok pontértéke különbözõ, akkor mindig a következõk szerint kell eljárni: § meg kell állítani a mérkõzést és tisztázni kell, hogy ugyanarra a támadásra jeleztek találatot a bírók, vagy sem, § ha nem ugyanarról a támadásról van szó, akkor a döntés az, hogy: nincs pont, hiszen nincs két azonos vélemény, § ha ugyanarról a támadásról van szó, akkor az alacsonyabb értékû pontértéket kell megítélni. 7. A pontok megítélésének elveit és szabályait kell követni a büntetések megítélésénél is. 24.§. Bírói jelzések 1. Pontok jelzése: a bírók a találatot elért versenyzõre mutatnak § egy pont esetén egy ujjal, vízszintesen, § kettõ pont esetén két ujjal, 450 fokos szögben, § három pont esetén három ujjal, függõlegesen feltartott kézzel (miközben a szabadon maradt kezükkel a találatot elérõ versenyzõre mutatnak). 2. "Nincs találat" jelzése: a bírók, mindkét karjukkal a testük elõtt, többször fentrõl lefelé legyezõ mozdulatot tesznek. 3. "Nem volt látható a találat" jelzése: a bírók, mindkét tenyerüket befelé nyitva a szemük elé teszik. 4. "Kilépés" jelzése: a bírók a kilépett versenyzõ mögötti oldalvonalra mutatnak többször a vonal irányában. 5. "Szabálytalanság" jelzése: a bírók a fejük felett körzõ mozdulatokat tesznek és a szabálytalan versenyzõre mutatnak. 25.§. A vezetõ bíró jelzései és vezényszavai 1. A döntés: pont, a vezetõ bíró a zsûriasztallal szembeállva, a pontot elért versenyzõ felõli kezével maga elõtt mutatja ujjaival a pont számát és utána a versenyzõ felé int. A jelzéssel egyidõben bemondja a találat pontszámát (one-two-three point) és a versenyzõ oldalának színét (red vagy blue). 2. A döntés: figyelmeztetés, a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szemben állva felemelt ujjával mutatja a figyelmeztetést (warning) és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát. 3. A döntés: pontlevonás, a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szemben állva felemeli ujját, majd lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus). 4. A döntés: leléptetés, a vezetõ bíró a vétkes versenyzõvel szembeállva karjait befelé fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét (disqualification). 5. A gyõztes kihirdetése: a vezetõ bíró a gyõztes versenyzõ felöli kezét felemeli és a gyõztes felé int és eközben közli a gyõztes színét (winner red, vagy blue). 6. A döntetlen kihirdetése: a vezetõ bíró két karjával, kifordított tenyérrel a két versenyzõ felé int és közli a döntetlen tényét (draw), majd a hosszabbítást. 7. A hosszabbítás bejelentése: A vezetõ bíró a döntetlen kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az egy perc hosszabbítást (one minute overtime). 8. Az elsõ érvényes találatig folyó hosszabbítás bejelentése: A vezetõ bíró a hosszabbítás utáni döntetlen (draw) kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az elsõ érvényes találatig folyó hosszabbítást (first point in the overtime). vissza